Molnár Eszter Edina (szerk.): „…az irodalmat úgyis megette a fene”. Naplók az első világháború idejéből (Budapest, 2015)

Laczkó Géza Naplója - 1914

I 411 1914 Nehéz esztendőben nehéz szívvel kezdem e sorokat papírra vetni. Mind­az, amit életem tartalmának hittem, a művészet, a művelődés, az emberi jogok széles kiterjesztése, békés munkában egymásért élés, máról holnap­ra fulladt vérbe, puskaporfüstbe, remegésbe. Régóta sejtettem, de elűz­tem magamtól még pirkadó gondolatban, hogy óriási európai változások fognak lejátszódni szemeim előtt. Vérszag ködlött fel előttem magános estéken, s a magyarság sorsa, élete rendítő erővel nyilallt szívembe, rit- kán-ritkán, hazafiúi érzésem megszólalásának szórványos pillanataiban, így jutottam a Német maszlag, török áfium1 gondolatához, amely regénnyé valósultan úgy tűnik most föl előttem, mint a bekövetkezett világháború halvány, távoli kürtjele. Minden elomlott azóta, s én, a fölényes, sokágú tudásomra büszke, hol gúnyos, hol sötét lobogással lelkesedő, aki a test gerjedelme fölidézte képektől a magyarság legmagasabb politikai prob­lémájához jutottam el irodalmam kicsiny útján, riadva nézek magamba, véleményt alig nyilvánítok, érzem, udvariassá erőtlenedtem, s olyanhoz fordulok, amiért csípős gúnnyal sújtottam az akarnok Balázs Bélát:2 nap­lót írok. * Szeptember] 19. Egy vasárnap délután, a hőség csökkenésekor áldott állapotban lévő fe­leségemmel felültem a Széna téren egy omnibuszra, hogy az épp épülő Lánchídig3 lemenve a parton levegőzzünk. Már a kocsiban beszélt valaki, s a kalauz ijedt fontoskodással erősítgette a mondást. Oly ritka Pesten, hogy omnibuszban, villanyosban beszélgetés fejlődjék ki az emberek kö­zött! Odafigyelek tehát, s Ferenc Ferdinánd nevét hallom. „Megölték!" Egymásra nézünk az asszonnyal, s hideg értetlenséggel némán tanako­dunk. Eh, nem igaz! De leszállva a kocsiról itt is, ott is elkapunk egy-egy szót, míg végre a tömött sétaúton üvöltő rikkancs áll meg rohantában. Körülálljuk, s csakhamar elfedik. Hang után megyek, s a part kőkorlát­1 Laczkó Géza a költő és hadvezér Zrínyi Miklós (1620-1664) életét feldolgozó regénye. 1913-ban jelent meg először a Nyugat hasábjain, majd 1918-ban kötetben. 2 Balázs Béla (1884-1949) költő, író, filmesztéta, filmrendező. Lásd Bauer 321. lábjegyzet 3 1914. február 3-án kezdték meg a híd pályaszerkezetének és tartóelemeinek megújítá­sát, cseréjét, a munka 1915. november 27-én fejeződött be.

Next

/
Thumbnails
Contents