Cséve Anna: Az irodalom emlékezete. Tanulmányok az irodalmi muzeológiáról (Budapest, 2008)
Múzeum és emlékezet
61 nyitottságára, a „tűrt” kategóriába tartozására jellemző, hogy az 1970-es években számos emigrációs hagyaték került múzeumunkba, amelynek feldolgozása később Nagy Csaba feladata lett, aki ebből a gazdag anyagból kiindulva s nagyarányú levelezést, kutatást folytatva hozta létre a Magyar emigráns irodalom lexikonét.17 Már az alapító okirat (1954) utalt arra, hogy könyvtárat, kézirat- és emléktárat, irodalomtörténeti szakkönyvtárat kell létrehozni. A Petőfi Ház hagyományát követve a múzeum az 1960-as évek végéig nem szakgyűjtemények, hanem időbeli korszakolás és szerzők szerinti felosztás alapján tárolta szerzeményeit: 19. és 20. századi gyűjtemény, azon belül alkotók kéziratai, fényképei, tárgyai egy helyen összpontosultak. Illés László főigazgató múlhatatlan érdeme, hogy a szakszerű tárolás, gyűjteményezés, feldolgozás elveit szem előtt tartva osztályokat szervezett. A kézirattár, könyvtár, művészeti tár, relikviatár, hangtár és közművelődési osztály megszervezésével korszerű távlatot biztosított az intézménynek. Az ő kimagasló érdeme, hogy az intézménybe olyan szakemberek kerültek, mint Rigó László, Botka Ferenc, Taxner Tóth Ernő, Csapiár Ferenc, Láng József, Kabdebó Lóránt, akik a maguk szakterületén a múzeum érdekeit figyelembe vevő, körültekintő gyűjteményező és az intézmény egészét megreformáló tudományos munkát folytattak. Rigó László kiváló szervezőmunkájával nyitottá, a mai értelemben közönségbaráttá kívánta tenni az intézményt, Taxner Tóth Ernő nevéhez fűződik - elsősorban - a múzeum bekapcsolása a nemzetközi vérkeringésbe. Az 1970-es évek elejétől erősödnek kapcsolataink a nyugati és keleti társintézményekkel. Elsősorban a marbachi Nemzeti Schiller Múzeumhoz és a varsói Mickiewicz Múzeumhoz kötődő kapcsolatainkat emelhetnénk ki, amelyek a feldolgozás korszerűsítése, valamint a kiállítások látványának megreformálása terén hoztak maradandó eredményt. Taxner Tóth Ernő az ICOM ICLM (International Committee of Literary Museums) csoportja elnökeként sokat tett nemcsak a hazai, de néhány külföldi irodalmi múzeum, így például az ugyancsak 1954-ben alapított Hágai Irodalmi Múzeum elismertetéséért, kapcsolatokat épített a PIM és Európa számos irodalmi intézetével, a Heinrich Heine Instituttal Düsseldorfban, a weimari, prágai, wolffenbütteli, stockholmi irodalmi házakkal, archívumokkal. Láng József - Illés László, Botka Ferenc törekvéseivel egyetértve - a múzeum gyűjteményeire támaszkodó alapkutatásokat segítette, a kézirattár példamutató szerzeményező és feldolgozó munkájának megszervezése mellett - ekkor került hozzánk Móricz Zsigmond hagyatéka - útjára indította a magyar írók kéziratainak és levelezésének katalógusát, valamint a Kézirattár sorozatot, s közreműködött más bibliográfiai programok megvalósításában is. E. CSORBA CSILLA I Több mint félszáz év... A Petőfi Irodalmi Múzeum jubileuma
