Cséve Anna: Az irodalom emlékezete. Tanulmányok az irodalmi muzeológiáról (Budapest, 2008)
Múzeum és emlékezet
59 fotóművészektől rendelt alkotásokkal erősítették: festmény, textil, fémdomborítás, üvegplastika, motívumfotó-sorozat épült be az irodalmi kiállítások terébe. (Emlékeink szerint többek között Hincz Gyula, Kass János, Borsos Miklós, Szabóky Zsolt dolgoztak együtt a muzeológusokkal.) E törekvés egyik látványos példája volt az 1957-58-ban meghirdetett grafikai pályázat, melyre negyven művész 160 vershez küldhette be alkotásait. Végül 364 mű gyűlt össze, melyek jelentékeny hányada a múzeum gyűjteményébe került.11 Ez a fajta gyűjteményezési szokás egészen a nyolcvanas évek végéig gyakorlatként működött, s ezzel nemcsak az irodalmi illusztráció, de a magyar grafika fejlődésének íve is nyomon követhető a több tízezres kollekcióban. Vayer Lajosné Zibolen Ágnes a klasszikus és kortárs magyar képzőművészet legjavát igyekezett a művészeti tár részére megszerezni, azokat színvonalas kiállításokon és rendszeres tudományos publikációkban bemutatni. Elsősorban neki köszönhető többek között a Kondor-hagyaték jelentős hányadának megvásárlása, számos pályázat beindítása, Kisfaludy Károly képzőművészeti tevékenységének feltárása.12 Keresztury Dezső Baróti Dezsővel közösen fektette le „a látható irodalom”, azaz az irodalmi muzeologia, ezen belül is az irodalmi kiállítások rendezésének módszertani alapvetését.13 0 volt az, aki a hálátlan utókor és a világháború pusztítását megrendülve vette tudomásul: „Kosztolányi háza a Vár oldalában semmivé lett... Bessenyei síremlékét marhák döntötték ki, Virág Benedekét a Csend utcai temetőt felszámoló ásók” - írta, s lelkes hangon, sok munkával küzdött az írókra emlékező emléktáblák, sírok, ligetek, házak megújításáért. Nem véletlen, hogy már 1954-ben így-úgy rendbe hozták a niklai Berzsenyi-kúriát, s a sort hamarosan Pesten és vidéken számos kezdeményezés követte. Megvásárolták a csécsei Móricz-házat, s arról ábrándoztak, hogy Leányfalun a weimari Goethe-házhoz hasonló múzeumot létesítenek.14 Az 1956-os forradalom alatt a múzeum tudományos munkatársai nyilatkozatot írtak alá, amelyben hitet tettek a magyar önállóság mellett. Jánosi Ferenc akkori igazgatót a forradalom alatti tevékenysége miatt 1957-1960 között letöltendő börtönbüntetésre ítélték. Nem kis mértékben írók, így például Keresztury Dezső közbenjárásának eredménye, hogy 1957-ben a Petőfi Irodalmi Múzeum a Fővárosi Képtár kiállítóhelyére, a Károlyi-palotába költözhetett. Az első kiállítás egy nagyszabású Arany János-tárlat volt, amelyet az új épület birtokba vételének nyitányául maga Keresztury Dezső rendezett: talán ekkor volt utoljára együtt a Nagyszalontán és Budapesten megmaradt kevés Arany János-kép és -relikvia. Hamarosan Sára Péter rendezésében Ady- tárlat következett. Ez időtől számítható az új, tudományos feldolgozás kezdete E. CSORBA CSILLA I Több mint félszáz év... A Petőfi Irodalmi Múzeum jubil
