Cséve Anna: Az irodalom emlékezete. Tanulmányok az irodalmi muzeológiáról (Budapest, 2008)
Múzeum és emlékezet
AZ IRODALOM EMLÉKEZETE I Tanulmányok az irodalmi muzeologiáról 56 szobája” - említette a visszás állapotot Szana Tamás és Gárdonyi Géza is.3 „A magyar múzeumalapítás hőskorára azonban leginkább az igazán kiemelkedő személyiségek, az egyéni teljesítmények nyomták rá bélyegüket” - állítja Bodó Sándor, a Budapesti Történeti Múzeum igazgatója 2002-ben az ünnepi katalógus bevezetőjében.4 így volt ez az irodalmi múzeum forrásánál is: a nyugati példák, Rousseau, Goethe, Shakespeare, Schiller, Dürer emlékhelyei, egy hely megte-remtésének vágya lebegett a Petőfi-ereklyéket lelkesen gyűjtő Kéry Gyula, Bartók Lajos, Endrődi Sándor, Ferenczi Zoltán szeme előtt: ahová „szent áhítattal és lelkesedéssel zarándokolhatna a késő nemzedék”.5 A Petőfi Társaság alapszabályban rögzített kötelessége a Petőfi-kultusz ápolása volt, amelynek következménye a néhány év alatt kialakuló ereklye-múzeum csírájának megteremtése lett. A Petőfi kultusz építésének első fontos mérföldköve a kiskőrösi szülőház 1878-ban történt megvásárlása, amelyet a kortárs, a barát, s 1876-tól 1904-ig egyben a társaság elnöke, Jókai Mór a magyar irodalom nevében és számára avatott fel. Bár a kultikus szülőhely 1880-tól volt látogatható, az igény a szorgos gyűjtőmunka eredményeit tároló és megmutató hely, azaz egy múzeum iránt, egyre nagyobb, s Petőfi halála 50. évfordulóján a sajtóban is egyre erőteljesebb hangot kapott. (Az ajándékozások és vásárlások útján megszerzett ereklyéket átmenetileg a Székesfővárosi Múzeum tárolta.) Jókai Mór halála és Feszty Árpád anyagi tönkremenetele után Bródy Sándortól eredt az ötlet, hogy a Bajza utca 21. szám alatt álló Feszty-Jókai villát vásárolják meg közadakozásból e célra. A minden jóra kész „magyar úri asszonyok” felkarolták az ötletet, és fáradságot nem kímélve irányították a ház megvételéhez szükséges összeg, 100 000 korona gyűjtésének fordulatait. Szana Tamás 1901-ben az alábbiakban foglalta össze egy létesítendő Petőfi (irodalmi) Ház (múzeum) akkori alapfeladatát: „Az a ház fogadná magába a nagy költőről reánk maradt s az idők viharai által szét nem rombolt emléktárgyakat, kéziratos költeményeit, leveleit, a reá és családtagjaira vonatkozó iratokat, különböző időkből eredő hasonmásait, műveinek összes kiadásait, a róla írt életrajzokat és tanulmányokat, nemkülönben a különböző nemzetek már is nagyon gazdagnak mondható Petőfi-irodalmát.”6 Az idézett sorok egy irodalmi múzeum alapgyűjteményeit, funkcióit fogalmazták meg. Az 1907-ben megszerzett épületen 1908-ban a Vágó fivérek, József és László átalakításokat végeztek, előcsarnokot építettek, Faragó Ödön pedig a kézirat- és könyvtárterem bútorait tervezte. 1909. november 7-én, vasárnap fényes külsőségek között megnyílt a Petőfi Ház, amely később a korábbi házigazda, Jókai Mór több lépcsőben érkező hagyatékát is befogadta. A Petőfi Ház, a költőre való emlékezés helye egy olyan épületben - olasz reneszánsz palazzo
