Cséve Anna: Az irodalom emlékezete. Tanulmányok az irodalmi muzeológiáról (Budapest, 2008)
Múzeum és emlékezet
55 E. CSORBA CSILLA Több mint félszáz év... A Petőfi Irodalmi Múzeum jubileuma A magyar múzeumügy 2002-ben ünnepelte első intézménye alapításának 200. évfordulóját, azt a pillanatot, amikor Széchényi Ferenc 1802-ben egy alapítólevél kíséretében a magyar nemzetnek adományozta akkori mércével mérve hatalmas gyűjteményét. Ebben az ünnepélyes pillanatban a közönség figyelme egy közös kiállításra irányulhatott, ahol a nagy főúri, egyházi, nagypolgári stb. alapítású országos, megyei múzeumok kiállították kincseiket.1 Sajnos ekkor elmaradt a 20. század elején jogos igények alapján életre hívott kisebb szakmúzeumok értékelése, a nagyok melletti szerepük hangsúlyozása. A Petőfi Irodalmi Múzeum története, más intézményekhez hasonlóan, még megírásra vár, de eredete a nagyokhoz hasonlóan a polgárosodó, a Nyugat-Európában már létező vagy formálódó intézményektől példát vevő, 19. század második felének Magyarországához vezethető vissza. A kiegyezést követő, konszolidálódó 1870-es években érett meg a helyzet a mártírhalált halt költő, a nemzet nagy halottja, Petőfi Sándor emlékének őrzésére alakuló Petőfi Társaság működésére, s létrejöttével szinte egy időben a múzeum, a Petőfi Ház létrehozása is felvetődött. A nyugat-európaitól eltérő Monarchia-beli történelem sajátossága, hogy a legnagyobb nemzeti költőnek tartott Petőfi emlékmúzeuma halálának 60. évfordulóján nyílhatott meg, míg például Goethe halálát követően azonnal felmerült a múzeum létrehozásának gondolata, sőt I. Lajos bajor király javaslata szerint Németország minden „kulturális pontján” megemlékezéseket kellett tartani, emléktáblákat elhelyezni stb. annak érdekében, hogy a költő és műve a köztudatból ki ne kopjon. Kari August Böttiger szerint a létesítendő múzeumba a világ bármely pontjáról érkező utazónak be kell térnie, hogy e szentély bejáratánál látható régi SALVE feliratot maga elolvassa és naphosszat ebben a Goethe Múzeumban időzzön.2 A német költőóriásnak hazánkban is volt emlékhelye: „Budapestnek és éppen a Magyar Tudományos Akadémia épületében már van Goethe-szobája, de nincs Vörösmarty-, nincs Arany- és nincs Petőfi E. CSORBA CSILLA I Több mint félszáz év... A Petőfi Irodalmi Múzeum jubileuma
