Cséve Anna: Az irodalom emlékezete. Tanulmányok az irodalmi muzeológiáról (Budapest, 2008)
Múzeum és emlékezet
33 23 Vö. Jean Baudrillard, A tárgyak rendszere, Bp., Gondolat, 1987, 103-107., 125. 24 Fraknó várában az Esterházy család Wunderkammerje érintetlenül vészelte át a történelem viharait és ma is egykori állapotában látható. 25 Vö. Exotische Welten - europische Phantasien, hrsg. Hermann Pollig, Stuttgart, Edition Cantz, 1987; Macrocosmos in Microcosmo: die Welt in der Stube: Zur Geschichte des Sammelns 1450 bis 1800, hrsg. Andreas Grotte, Opladen, Leske & Budrich, 1994; Klaus Minges, Das Sammlungswesen der frühen Neuzeit: Kriterien der Ordnung und Spezialisierung, Münster, Lit-Verlag, 1998 26 Vö. Michel Foucault, A szavak és a dolgok, Bp., Osiris, 2000, 155-156. 27 „méltó és tökéletes ábrázolásokban láthatjuk az Atyaistent, Krisztust, Máriát - mindez mitsem segít; többé nem hajtunk előttük térdet.” Georg Wilhelm Friedrich Hegel, Esztétikai előadások I. Bp., Akadémiai, 1952, 105. (Kiemelés tőlem - L. L.) - Hegeltől eltérően ma egyre inkább úgy látjuk, hogy bár a tárgyak a múzeumba kerülve új kontextust kapnak, de megőrzik az eredetit is. Ez utóbbit azonban csak úgy nyerhetjük vissza, ha szakítunk a múzeumi prezentáció abszolút módon esztétizáló jellegével, és teret engedünk az antropológiai szemléletmódnak. 28 Kalla Zsuzsa hivatkozik Keserű Katalin előadására (Kultuszképek, kultuszszobrok, kultuszhelyek). Kalla Zsuzsa, Irodalmi relikviák, világi ereklyék = Tények és legendák, tárgyak és ereklyék, szerk. Kalla Zsuzsa, i.m. 71., 90. E folyamatot a múzeumi prezentáció esztétikai, az eredeti kontextust felülíró jellege tette lehetővé. 29 Csokonai Lillának ajándékozott gyűrűje az 1905-ös centenáriumi kiállításon Debrecen egész társadalma számára érdekes lehetett, míg a kéziratok és a korabeli Csokonai- kiadások inkább az irodalmilag müveit közönség számára voltak fontosak. 30 „Szép az, ha tudósokat levelekkel üdvözöl, országos ünnepségekre hivatalos képviselőt küld, szobormintákból alamizsnát kéregét, többé-kevésbé nevezetes kéziratokat ereklyékké avat, kíváncsi idegeneket utcán kalauzol és Csokonai emlékére nagy keservesen össze tud toborzani egy pár ímmel-ámmal érdeklődő tagot. De talán ebben a buzgóságban még sincs kimerítve teljesen hivatása.” Petúr, Vasárnapra, Szabadság, 1902. október 5. 4. „(Vajda Juliannának, aki második férje halála után erősen hadakozott az örökségéért, megtalálták egy peres ügyben írt levelét és elhelyezték - a Csokonai-ereklyék közé.) Dr. Bumót: Kedves mester, sikerült egy hatalmas ereklyét megkaparintanom az ereklyemúzeum számára. Dr. Négyzetgyök: Nos? Dr. Bumót: Megtaláltam Lenau háziasszonyának a sámerlijét. Fényes, mi? Dr. Négyzetgyök: Ahá! Most nekem is van egy új dolgom. Magot hoztam arról a cseresznyefáról, amiről Garay János 6 éves korában lepottyant. Már be is tettem az ereklye-múzeumba. LAKNER LAJOS I Múzeum, emlékezet, elbeszélés. A Petőfi Ház és az irodalmi muzeologia születése
