Cséve Anna: Az irodalom emlékezete. Tanulmányok az irodalmi muzeológiáról (Budapest, 2008)
Múzeum és emlékezet
AZ IRODALOM EMLÉKEZETE I Tanulmányok az irodalmi muzeologiáról 34 Dr. Bumót: Igazán pompás. Különben az utóbbi időben hatalmasan gyarapodtunk. Megkerült a Petőfi volt káplárjának egyik pitykegombja, megkaptuk Arany János egykori inasa által élvezett kurta szivarnak a csutkáját, Jósika Miklós számadó gulyásának szóbeli végrendeletét, a cérnát és tűt, mellyel Petőfi ingére gombot varrtak volna, ha hagyta volna, a botot... Dr. Négyzetgyök: Jó, jó, de mégis baj van!... Dr. Burnót: Miféle baj?Dr. Négyzetgyök: A papbikoi ereklyemúzeumnak megvan fonográfban a Makai Emil hangja... nekünk nincs egy hangunk se... Dr. Burnót: (Önérzetesen.) Hát én mire vagyok jó? Gondolkodtam én már arról, édes mester. Tegnap délutántól fogva fonográfban őrzi ereklyemúzeumunk Zrínyi Miklósnak, a költőnek csengő baritonját. Dr. Négyzetgyök: Jé! Dr. Bumót: Hát mit szól hozzá? Dr. Négyzetgyök: Azt, hogy Zrínyi Miklós idejében még nem volt... Dr. Bumót: Tyüh a rézangyalát! Erre nem gondoltam. Holnap megváltoztatom a cédulát és Reviczkyt írom rá! Úgy, úgy... de az ereklyémet, azt nem hagyom... pá mester! Dr. Négyzetgyök: Hová, hová? Dr. Bumót: Megyek, leszedem a vámospércsi torony gombját, amire egyszer rátekintett Lauka Gusztáv. Fényes ereklye! Mi? Na pá! (Siet ereklyét gyűjteni.)” -il., Az ereklyék, Szabadság, 1902. november 10. 4. 31 Az Iparművészeti Múzeum 1872-ben, a Bélyegmúzeum 1878-ban, a Szépművészeti Múzeum pedig 1896-ban jött létre. 1875-ben alakult meg a Székely Nemzeti Múzeum és vált nyilvánossá az esztergomi Keresztény Múzeum. 32 Róka Enikő, i. m. 33 Vö. Keserű Katalin, i. m.; Fábri Anna, i. m. 34 A Petőfi Ház megnyitása, Az Újság, 1909. november 9. 12. 35 Die Rede Jacques Le Goffs zur Hegelpreis-Verleihung in Stuttgart, Stuttgarter Zeitung, 1994. 10. 22. 36 La memoire collective, Paris, Presses Universitaires de France, [1939] 1950, (Einleitung: Mary Douglas); Les cadres sociaux de la mémoire, Paris, Presses Universitaires de France, [1925] 1952, (Einleitung: Lewis A. Coser) 37 Leopold Andrian, Der Garten der Erkenntnis, Zürich, Manesse, 1990 38 Vö. Jan Assmann, A kidturális emlékezet, Bp., Atlantisz, 1999, 49-56. 39 „a létezés csak akkor jut el a szóig, az értelemig és a reflexióig, ha a kultúra világában születő valamennyi jelentés folyamatos exegézisét alkalmazza; a lét csak akkor válik - emberi és felnőtt - önmagává, ha birtokába veszi azt az értelmet, mely először „kívülről”, a műalkotásokban, az intézményekben, a műveltség emlékeiben
