Cséve Anna: Az irodalom emlékezete. Tanulmányok az irodalmi muzeológiáról (Budapest, 2008)

Kiállítás

293

hogy a harc valójában azok között zajlott, akik továbbra is megkérdőjelezhetetlen tekintélyként akartak részt venni a múzeumi élmény meghatározásában, és azok között, akik készek voltak bevonni a szélesebb nyilvánosságot a folyamatba. Ha eltekintünk a vitában megfogalmazott szélsőségektől, akkor belátható, hogy ez utóbbi gesztus nem feltétlenül jár együtt a silánysággal. Vö. Múzeumi Közlemények, 2005, különszám.

5 József Attila, Ihlet és nemzet = J. A., Tanulmányok és cikkek, i. m. 131.

6 Juhász Gyula, Móra Ferenc, József Attila emlékkiállítás - Makó irodalmi emlékei, irodalmi rendező, Tóth Ferenc (József Attila Múzeum)

7 A József Attila Emlékhely kiállításának címe: Eszmélet. Irodalmi forgatókönyv: H. Bagó Ilona, látványterv: Kemény Gyula. A felújított emlékhely 2002. április 11-én nyílt meg. Az állandó kiállításban a költő életművével ismerkedhet meg a látogató.

8 József Attila utolsó napjait a Horváth-villában töltötte. Ide a legtöbb látogató zarándokként tér be. József Attila tragikus halála a mai napig foglalkoztatja a látogatókat. A kiállítás erre a befogadói igényre épít. „Az Utca és a Föld fia”. Rendezte: Tasi József, látványterv: Kemény Gyula, közreműködött: dr. Varga Éva (Somogy Megyei Múzeum), 1995.

9 Pl. József Attila óráját a Gát utcai kiállítás centrumában helyeztük el. Ezzel az időt tematizáltuk, mely nagyon fontos motívum József Attila életművében. Arra a költői tapasztalatára támaszkodtunk, melyet a Kassák Lajos 35 verse című, 1931-ben keletkezett kritikában fogalmaz meg elméleti szinten: „Azt is tudjuk, hogy a művészet az emberi eszméletnek, a léleknek, tudatnak, vagy ha úgy tetszik, tudatalattinak a mélyéről, de mindenképpen az emberi élet jelenné gyülemlő múltjából hozza föl képeit” (= József Attila művei II., i. m. 144.), és amely A Dunánál című versnek is egyik alapmotívuma. A kiállítás címadó verse az Eszmélet, melynek időszemlélete annyiban tér el a fentiekétől, hogy a múlt, a jelen és a jövő idő hármasságnak az individuális jelenre vonatkozó mozzanata kap hangsúlyt az örökkévaló mozzanathoz képest azáltal, hogy nem válik az időszemlélet centrumává: „Csak ami nincs, annak van bokra, / csak ami lesz, az a virág, / ami van, széthull darabokra.” A létmódként semmissé nyilvánított jelen által kiemelt múlt és jövő viszont az eredet és vég rendszerét helyezi új alapokra, amely a szubjektum azonosítása miatt fontos: „Az meglett ember, akinek / szívében nincs se anyja, apja / ki tudja, hogy az életet / halálra ráadásul kapja / s mint talált tárgyat visszaadja / bármikor — ezért őrzi meg”. (Vö Kulcsár Szabó Ernő, „Szétterült ütem hálója”: Hang és szöveg poétikája: a későmodern korszakküszöb József Attila költészetében = Tanulmányok József Attiláról, szerk. Kabdebó Lóránt, et al., Bp., Anonymus, 2001, 15-41.) E mellé a tapasztalat mellé helyeztük a konkrét időt mérő óráját. Vajon az eszmélet vagy az ihlet ideje hogyan mérhető, mérhető-e egyáltalán órával?

i

. BAGÓ ILONA I Eszmélet - multimédiás, interaktív vándorkiállítás