Cséve Anna: Az irodalom emlékezete. Tanulmányok az irodalmi muzeológiáról (Budapest, 2008)
Kiadványok
AZ IRODALOM EMLÉKEZETE I Tanulmányok az irodalmi muzeológiáról 274 Parti Nagy Lajos K. D. 154 pillantása Lassan tizenöt éve lóg a dolgozószobám vagy hát szobáim falán a fényképe. Mikor egy költözés után a véglegesség szokásos igézetében - sic itur ad acta - kiakasztottam, fiatalabb volt nálam, mostanság én vagyok az öregebb, és ez már így marad egy ideig. Hozzám tartozik, hisz sokszor pillantok rá úgy, hogy nem veszem észre. Ott van, és átnézek rajta. De a hűlt helye feltűnne rögtön. A hiányától behorpadna, megbillenne a tér, értsem ezen akár a szoba terét, akár az irodalmi hagyományét, amit így-úgy a magaménak mondhatok. Mégis, mikor a kötetet először végiglapoztam1 - rendes, lapozós könyv, sétálós, jó benne járni föl-alá, ezért is, eleve szeretni való -, nem tudtam kapásból megmondani, a két hasonló közül melyik felvétel is az enyém. Ezt most kibonthatnám, vonatkoztathatnám a viszonyomra Kosztolányihoz, de úgyse férne bele egy laza recenzióba. Kinagyított, eléggé kifakult plakátfotó, hozzá nem illő foltos keretben, vastag, szegényes paszpartu között - így akár verset is lehetne kezdeni: foltos, szegényes paszpartu között, / mely ómamámnak lógott hajdan / boltos szobája mélyén, / Szent Család olajban, satöbbi. A lapszélre sietősen odavetve némely rímfelelő: a freudi mély-én, illetve: ki elköltözött, és így tovább: vastag keret, mint durva konyhapadka, / mire a holdfény rajta átbotol, / réges-rég alszik az egész Szabadka, / angyalok tintás szárnyain a toll, aztán, ha már szárnyak, akkor rémek és főleg árnyak, meg Heródes-holdfény szorongással, kisgyermekével, naná, egy fénykép előtt mind azok vagyunk, szegény kisgyermekek (lapszélre írva: tá-ti elhagyunk). Pár sor itt hiányzik, majd: keret és kép, ki víg volt, mint a bánat, s naná, hogy ez ékesíti a szobámat - végre kijövök a gondolatjelből, legfőbb ideje, annál is inkább, mert ezt, amit írok a könyvről, azaz a könyv kapcsán, fel leszek olvasandó (voltam) január 31-én a Petőfi Irodalmi Múzeumban a Kosztolányi összes fényképéből rendezett kiállítás megnyitóján.
