Cséve Anna: Az irodalom emlékezete. Tanulmányok az irodalmi muzeológiáról (Budapest, 2008)
Kiadványok
AZ IRODALOM EMLÉKEZETE I Tanulmányok az irodalmi muzeológiáról 270 könyv illusztráltsága és az illusztrációk minősége is. Ez akkor figyelhető meg jól, ha közkeletű, sok kiadásban forgó művekről van szó. Valóságos gyűjteménye volt a Bibliából. De kedvence Luther német nyelvű szövegének kétkötetes, 1876/1877. évi stuttgarti kiadása volt, Gustave Dóré illusztrációival (57. tétel). Arany János balladáit a Zichy Mihály rajzaival ékesített albumban birtokolta (19. tétel). Dante Isteni Színjátéka is egy 125 metszettel illusztrált, 1893-as német kiadásban maradt ránk (113. tétel). Mindez azonban nem volt öncél vagy a siker fitogtatása. A Dóré illusztrálta Biblia három regényében is motívumként szerepelt: Fekete gyémántok, Ahol a pénz nem isten, Az élet komédiásai (12- 13.). Ez átvezet bennünket a bibliotéka igazi rendeltetéséhez: írói szakkönyvtárként gyarapodott és működött évtizedeken át. Szótárak, lexikonok, enciklopédiák, életrajzok, útleírások sorjáztak benne féltucatnyi nyelven. Belőlük merítette Jókai azokat a földrajzi, természettudományos, történelmi, technikai ismereteket, amelyek ma is lenyűgözik az olvasót. Ennek köszönhető, hogy pusztán a művekből nem állapítható meg: járt-e Jókai az adott helyen vagy sem - az ábrázolás egyenletes térben és időben. A nem nagy előkészítéssel és körültekintéssel elindított kritikai kiadás számos kötetének jegyzetanyaga bővíthető ezután a könyvtár és a Jókai-művek egybevetésével. Ilyen kézikönyvek létrehozásában maga is örömmel működött közre. Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben (736. tétel) Rudolf trónörökös kezdeményezte nagy vállalkozásában elvállalta a magyar főszerkesztést; huszonegy, ehhez készült acélmetszetet külön bőrtokban is őrzött. Az ezredéves ünnepségekkel elindított monografikus áttekintésben, a „Borovszky”-ban {Magyarország vármegyéi és városai) az első kötet beköszöntő előszavát írta. A könyvgyűjteményt egyfajta kultuszkönyvtárként is értékelhetjük, hiszen jelenleg is 377 Jókai-kötet található benne. Magyarul - olcsó kiadásokban és a százkötetes nemzeti díszkiadásban egyaránt - és nyolc idegen nyelven: németül, angolul, franciául, olaszul, lengyelül, csehül, svédül és finnül. A katalógus bevezető tanulmányában külön alcímet kaptak a dedikációk (21-22.) - méltán. Az előbbinél nem kevésbé érdekes irodalomszociológiai feladat lesz annak a kapcsolati hálónak a megrajzolása és stiláris elemzése, amely az írófejedelmet körülvette. Némelyik első rápillantásra is valóságos regényt takar. A 8650. tételszám alatt Czakó Zsigmond bibliája található: a tragikus sorsú magyar drámaíró, a hazai romantika egyik legnagyobb ígérete Jókai párbajpisztolyának súlyát is méregette, míg végül a sajátjával lett öngyilkos 1847-ben a Pesti Hírlap szerkesztőségében - Petőfi és Arany versei mellett Jókai cikkel búcsúztatta. Rudolf trónörökös Eine Orientreise című kétkötetes útleírását ajándékozta az írónak, azzal a névvel, amelyet a „magyar Habs-
