Cséve Anna: Az irodalom emlékezete. Tanulmányok az irodalmi muzeológiáról (Budapest, 2008)
Kiadványok
271 burg” illúziójában reménykedő Jókai adott neki: „Rezső/1883januarius 6'kan. ” A 785. tétel Rudnay Józsefné társszerzőként jegyzett Veres Pálné-életrajzát fedi, dedikációja pedig egy 1859-es balatonfüredi találkozás élményét idézi föl, amely az akkori serdülő leánykára meghatározó erővel hatott. Ha tudjuk, hogy az asszonynév Veres Pálné leányát rejti, kerekké lesz a történet. A fiatal Bródy Sándort Jókai mentette ki a josephstadti katonai fogdából, ahová azért került, mert felpofozta anyját káromló őrmesterét. Jogos tehát a dedikáció szövege Az ezüst kecske című regény elején: „Móricz bácsinak / legmélyebb hódolattal leghálásabb /embere /Bródy Sándor.” (67. tétel.) További vizsgálódást igénylő kötet Shelley német nyelvű, 1844-es lipcsei kiadása (820. tétel). Benne ugyanis elsődleges posszesszorként Petőfi Sándor neve olvasható, a „Jókay Móré” bejegyzés későbbinek tűnik. A kötetet Jókai 1848-ban még a közös, Dohány utcai lakásban látta Petőfi tulajdonaként, ám a költő javainak 1850-es foglalási jegyzékében már nem található. Német, francia, latin margójegyzetei is magyarázatra várnak. Minden bizonnyal ez volt Petőfinek az a kötete, amelyet az eredetiből történő fordítás során is keze ügyében tartott, és amelyet Horváth János 1922-ben hiába keresett. Természetesen a katalógus nem az egymással összefüggő, utólag leírható funkcionális rendben közli az állományt, hanem kiadványtípusok szerint. A könyvanyag (címleírása Kómár Éva és Németh Zsuzsa munkája) jelenleg 917 meglévő és 49 lappangó művet tartalmaz. Vonatkozóan a közeli feladat, mivel nemtörődömség és háborús kár is ritkította, az állomány szembesítése lehet a korábbi összeírásokkal, kivált az 1912-essel, amikor Jókai immár két családjától a hagyaték köztulajdonba került. Az egyetlen ősnyomtatvány, Heltai Gáspár Cancionale, az az historias énekeskönyw... című kiadványa (Kolozsvár, 1574) „állami letét” megjegyzéssel a nemzeti könyvtárba, a mai Országos Széchényi Könyvtárba került, mivel ott nem volt ép példány. Ma is mindössze két teljes példányt ismerve, nem volna érdektelen tudni: megvan-e és milyen állapotban Jókai könyvtárának egykori dísze? Q A hagyaték harminckétféle folyóiratot őriz. Elsősorban persze az általa ala- g_ O pított és szerkesztett lapokból meg olyan külföldiekből, ahol publikált vagy ír- | tak róla. Itt találhatjuk meg - és ez már a harmadik kutatási feladat - a regény- és novellaforrások újabb hányadát is (23.). E téren is előnyben részesítette az enciklopédikus és tudományos ismeretterjesztő orgánumokat, kivált, ha azok szépen illusztráltak voltak, mint a Le Tour de Monde vagy a Les Trois Régnes de la Nature (27). A könyvek és a folyóiratok között érdekes átmenetet képez a híres Larousse-enciklopédia, amelynek tizennégy kötetét feltehetően Jókai rendelte meg (630. tétel), és amelyet két pótkötet egészített ki. A későbbi pótKERÉNYI FERENC I „Egy ember, akit még eddig nem ismertünk". A Petőfi Irodalmi Múzeum Jókai-gyűjteményének
