Cséve Anna: Az irodalom emlékezete. Tanulmányok az irodalmi muzeológiáról (Budapest, 2008)
Gyűjtemények
149 első foglalásról készült jegyzőkönyv (ekkor holmijaik még a szülőknél, a Zöldkert u. 481. számú lakásban voltak) a könyveket nem tartalmazza tételesen. Mezősi Károly feltételezi,25 hogy a költő könyveit és kéziratait a család Debrecenbe menekülése előtt elrejtették. A második foglalási jegyzőkönyv már az utolsó lakásból, a Marczibányi-féle házból a lakbérhátralék és a bérlők „eltűnése” miatt a lakásból elvitt, a Boráros-házban beraktározott, majd innen az Állami Főügyészségre került könyvekről és papírokról készült 1850. február 16-i dátummal. Az ingóságok szállítgatása során elveszhettek könyvek. A lista 146 tételt tartalmaz. A hivatal a könyvekkel csak a beszállításuk után két évvel kezd el foglalkozni, ekkor, 1852. január 26-án újabb lista készül. Ez már csak 105 tételt tartalmaz, kéziratokról nem tesz említést. Mezősi Károly hivatkozott tanulmánya a két lista összevetése alapján 26 elveszett művet sorol fel.26 Eddigi tudásunk szerint 36 darab könyv van meg közgyűjteményekben Petőfi Sándor könyvtárából.27 Az egyik a Petőfi Irodalmi Múzeum kézirattárának újabb beszerzése: „Magyar Sunád a vagy I. Béla neveletlen íródeákja. Debreczen. 1979. I. Band.” A 122., utolsó oldalon tintaírásos autográf bejegyzés: „Petőfi Sándor”.28 A másikat a PIM könyvtárában találtam, egy angol nyelvű Shelley-kötet Petőfi névbejegyzésével.29 A kötet egyébként az 1998-as Az Q' európai romantika költői kiállítás rendezése során került a kezembe, az angol qQ romantikus Petőfi költészetére gyakorolt hatásával, többek közt a Felhők ciklussal és a Tündérálom című elbeszélő költeménnyel kapcsolatban. A többi autográffal ellátott Petőfi-könyv a kézirattárban van, a Shelley-nek is ott volna a helye. A Szülőimhez című Petőfi-költeményben a 21 éves költő összefoglalja ajándékozási tervét nagyobb pénzhez jutás esetén: szép ház, borral teli pince, szép kocsi, arany szegélyes imakönyv a felmenőknek, drága paripák István öccsé- nek, magának meg a dúsgazdag könyvtár. Kazinczyhoz hasonlóan, aki a Pályám emlékezetében leírja, bárhol járt vendégségben, hamarosan a házigazda könyvtárának átböngészésébe mélyült, Petőfi is szemrevételezte vendéglátóinak gyűjteményét. Az 1845-ös Úti jegyzetekben beszámol várgedei látogatásáról Kubinyi Rudolfnál: „Említésre méltó Kubinyi R. könyvtára, melly magában foglalja az angol, francia, német, olasz, spanyol irodalom remekeit s csaknem az egész magyar irodalmat. Csak aztán sok illyen jóra való ember volna hazánkban, mint K. R.!”30 A jegyzékeken kívül a kortársak visszaemlékezéseiből nyerhetünk képet a költő gyűjteményéről. Jókai többször is említést tesz róla: „Könyvtára egy volt a legszebbek közül, melyben Byron, Shakespeare, Beranger, Hugo, Heine, Lamartine, Schiller (Goethét nem állhatta), Shelley pazar kötéseik által RATZKY RITA I Az irodalmi múzeum lehetőségei a Petőfi-kutatás
