Cséve Anna: Az irodalom emlékezete. Tanulmányok az irodalmi muzeológiáról (Budapest, 2008)
Gyűjtemények
145 elmondta-e Petőfi a Magyar Nemzeti Múzeum baloldali párkányán a Nemzeti dalt. Nem mondta el, nem szerepel a saját maga által felsorolt szavalási színhelyek között. Bármilyen hihetetlen, manapság is kerülnek elő Petőfi-kéziratok. A kéziratok vásárlásának jelentősége a gyűjtemény számára igen nagy, ugyanis a Petőfi Irodalmi Múzeum, a magyar irodalom országos múzeuma 1982 óta nem tudott vásárolni Petőfi vers- vagy prózakéziratot, mert az áruk mindig olyan magas volt, hogy az intézmény éves költségvetéséből, annak gyűjteményezésre szánható részéből nem tudta volna kifizetni. Sok szép dolgot vásároltunk, de ilyen magasra nem nézhettünk. Kéziratok mellett első kiadású könyveket, írói könyvtárakat, festményeket, szobrokat, grafikákat, tárgyakat és hanganyagot is kell vennünk ahhoz, hogy kiállításokat hozhassunk létre, ami az intézmény fő feladata. Itt felmerül két fontos szempont: mi a kéziratokat nemcsak gyűjtjük, archiváljuk, hanem kiállításainkon (egy ideig eredetiben, később másolatban) szerepeltetjük is. Ezért van nálunk jobb helye egy eredeti Petőfi-kéziratnak, mint mondjuk, egy másik közgyűjteményben, amely nem kiállítóhely. 1996- ban, amikor magántulajdonból (Mészáros Emőke) felbukkant Petőfi Sándor első kötettervének, az Ibolyáknak a kézirata,16 amely hat versét - köztük korábban ismeretleneket is (Engesztelés, Szinésztársamhoz) - és két, korábban Q ismeretlen elbeszélésének {A párbaj, A bajazzo) kéziratát tartalmazta, fel sem merült, hogy ötmillió forintért, amely akkor egy közgyűjtemény számára elképzelhetetlenül nagy összeg volt, megvehessük. A kötetet az Országos Széchényi Könyvtár kézirattára sem vásárolta meg. így aztán magánkézbe került. A múzeum kézirattára 2004-ben két Petőfi-autográffal gazdagodott, egy költemény és egy levél kéziratával, melyek szövegét eddig más kéziratból, illetve nyomtatott forrásból ismertük.17 Petőfi A virágok című verse 1847 áprilisában született, szövege ismert, a költő életében nem jelent meg. Ezenkívül létezik egy másik kézirat is, amely az Országos Széchényi Könyvtár tulajdona. Megítélésem szerint nemzeti klasszikusaink minden kézirata, kéziratváltozata felbecsülhetetlen érték a kutatás szempontjából. A költők, az írók munkáinak kritikai, jegyzetes kiadásai számon tartanak minden szövegváltozatot, amelyeket elsősorban a kéziratokat ismerve dolgozhatunk fel. Egy-egy mű szövegének végleges kialakulását kísérhetjük végig, ha mindegyik kéziratához, korabeli megjelenési formájához hozzáférhetünk. A virágok szóban forgó kézirata Vasberényi Géza dunavecsei gyűjtő, amatőr Petőfi-kutató gyűjteményében őrződött meg. Géza bácsi, aki már sajnos nem él, nagy gyűjtő volt, számos kéziratot és levelet vásárolt meg az Ernst Lajos-féle anyag elárverezése során a műkincs-kereskedelembe került tárgyakból. Kiss Józseffel én is jártam RATZKY RITA I Az irodalmi múzeum lehetőségei a Petőfi-kutatás
