Cséve Anna: Az irodalom emlékezete. Tanulmányok az irodalmi muzeológiáról (Budapest, 2008)
Gyűjtemények
AZ IRODALOM EMLÉKEZETE I Tanulmányok az irodalmi muzeológiáról 146 nála, akkor még rejtegette Petőfi-kincseit, de a Petőfi által Bankos Károlynak, kunszentmiklósi barátjának dedikált könyvet megmutatta. A helytörténész pontos leírást adott az általa vásárolt kéziratok provenienciájáról. A kéziratok sorában a 7-es szám alatt van, az összes anyag vonatkozásában a 297-es számon. Jelen kézirat hátoldalán található egy mondat Jókai kézírásával: „Jól ismerem Petőfinek ezt a költeményét - Jókai Mór.” Tehát kéziratunk egyben Jókai-autográf is. A gyűjtő feljegyezte a vásárlás adatait: „Vettem 1940. karácsonyán dr. Szalay, szegedi rendőrkapitány hagyatékából.” Ugyancsak 2004 végén került a tulajdonunkba Petőfi Sándor Orlai Petries Somának küldött 1847. november 17-i levelének kézirata. Petőfi Sándor anyai ági másod-unokatestvérének, az ismert festőnek, Orlai Petries Somának írott s megőrződött nyolc levele közül az alábbi (melyet nagyrészt a NKÖM, Hiller István volt kulturális miniszter által nyújtott támogatásból, kisebb részben saját erőből vásárolt meg a múzeum) szövegét eddig nem kéziratból, hanem Gyulai Pál kötetéből ismerhettük.18 Ebből közük Petőfi levelezése kritikai kiadásának sajtó alá rendezői, V. Nyilassy Vilma és Kiss József is.19 Ez a levél több másik társaságában Ernst Lajos műgyűjtő tulajdonában volt a gyűjtemény elárverezéséig - amint erről a levél hátoldalán látható pecsét is tanúskodik. Vasberényi Géza 1938-ban vette meg, kéziratainak 6. darabja, a teljes gyűjtemény 188. tétele. Az ő halála után az örökösök eladták, később Kiss Ferenc tulajdonába került. A szöveget az ő jóvoltából és engedélyével a Mezei Márta irodalomtörténész születésnapjára irodalomtörténészek által készített emlékkönyvben közöltem.20 A levélpapíron, amely egyben borítékul is szolgált, megőrződött Petőfi címzése és ismert piros viaszpecsétje: „Petrics Soma barátomnak Bécsben Stadt, Renn Gasse, Nro 154. 4 Stock, hintere Stiege.” Eddig kézirat hiányában a címzést nem ismertük. A levél szövege: Pest, novemb. 17. 1847. My dear Sámuel! Ma kaptam leveledet. Sietek válaszolni. Én fél esztendő óta úgy szólván nem is voltam itt. Innen hosszú hallgatásom. Holnap lesz két hete, hogy megérkeztem Erdélyből... feleségestül. Ma tíz hete, hogy megházasodtam. Biz úgy, öcsém. Hosszú volna boldogságomat leírni, s az irás után sem képzelnéd, míg feleségemet személyesen nem ismered. Siess le; méltó, hogy megismerd. Attól tartok, hogy te soha sem házasodol meg, mert nagyon készülsz neki... ex tempore kell ezt tenni, hogy elsüljön. Lásd én soha sem készültem. Denique boldogságos vagyok. Verseim második kiadása most van nyomtatás alatt, ebből okvetlenül küldök egy példányt; az elsőből nem küldhettem, mert ingyen
