Cséve Anna: Az irodalom emlékezete. Tanulmányok az irodalmi muzeológiáról (Budapest, 2008)
Gyűjtemények
AZ IRODALOM EMLÉKEZETE I Tanulmányok az irodalmi muzeológiáról 122 Jókai „ szentélyének ’’funkciói Jókai képein, amelyet a Vasárnapi Újság olvasói számára állít be a hajdani fotográfus, többnyire nevezetes íróasztalára támaszkodva áll a százkötetes életműsorozatot bemutató díszszekrény előtt.31 A kompozíció megtervezett- sége ellenére nem érezni kényszeredettséget testtartásán, a figura önként és valószínűleg szívesen állt a kamera elé.32 Mi késztetheti az idős Jókait ezekre a kitárulkozó gesztusokra, hogy feladva magánszférája védettségét mindenkor szívesen álljon a nyilvánosság rendelkezésére, eltűrje lakása köztérré válását? Népszerűségnövelő írói hitíság vagy a festőműtermek sikereinek példája? Jókai motivációi dolgozószobája kialakításakor minden bizonnyal sokkal több- rétűek, s noha az elrendezés módja sokat köszönhet a Makart-műtermeknek, az összhatás visszafogottabb, személyesebb, befelé irányulóbb: bizonyos tárgyakkal mintha önmagát szólítaná meg Jókai. Valószínű, hogy nem a beérkezett író kényszerű reprezentációja az enteriőr, inkább védettséget nyújtanak Jókainak a tárgyak: maga a felhalmozás, a gyűjtés növeli biztonságérzetét, a bútorok, relikviák lehorgonyozzák a múlt pillanataihoz, történeteket idéznek fel, személyes emlékek és ihletők. Egyszerre alkotnak művi gátat az én és a külvilág között, s ugyanakkor be is vezetik az érkezőt Jókai saját világába. Fogadótermében, akárcsak egy arisztokrata ősgalériában a látogató szembesül az írói életút fordulatainak rekvizitumaival, e látványelemek keltette erőteljes benyomást vannak hivatva növelni a későbbiekben a Jókai által gyűjtött vagy vásárolt, hatásosan elrendezett dísztárgyak az ezüst babérkoszorúktól a fehér medvebőrön át a keleti handzsárokig. A dolgozószoba Jókai emeleti rezidenciájába Fesztyék műtermén át visz az út, bár van közvetlen feljárás is. A műterem, ez a hatalmas, gerendás famennyezettel fedett tér, sarokban egy gótikus baldachinnal, ahol esténként csak a „pajtakapunyi” kandalló világít, a Feszty-körkép világát idézi - bár nem volt idegen Jókai „avar” tárgyú műveinek33 díszleteitől sem: „[...] kőangyalok, hadi bárdok, cserkesztőrök, perzsa sisakok, kirgiz kucsmák, íjak, puzdrák, pajzsok, dárdák, kat- rincák, misemondó ruhák [...] Legfelül egy hortobágyi bika hatalmas koponyája meresztgeti üvegszemeit.”34 Szándékoltan hangsúlyos építészeti elem, egy gótizáló díszes falépcső vezet az emeleti szintre, ahhoz a csúcsíves, drapériás nyíláshoz, amely a Jókaihoz vezető ajtót rejti. Ahol a belépő egy ebédlőben találja magát, ahol az „ó velenczei bútorzatban,35 a csavart lábú szekrényekben, a
