Cassone, Giuseppe: Margherita, gyönyörű magyar virágom. Levelek Hirsch Margithoz, 1906-1910 (Budapest, 2006)

Levelek

ugyanis sohasem hallottam beszélni sem a németet, sem az oroszt, sem a ma­gyart, sem a franciát. Én csak nyelvtanokból meg szótárakból tanultam a nyelveket, s ugyan elég jól elsajátítottam őket, de mindig észben kell tarta­nom a szavak leírását, mintha a képüket kellene megjegyeznem, mivel a hang­zásukat nem ismerem. Mármost, ha ez az íráskép módosul, nem ismerem föl többé a szót, következésképp bármely más nyelven, olykor még a sajátomon is, nehezen tudom kibogozni az írást. Hozzáteszem, hogy - talán, sőt bizonyá­ra ez a fő ok - egy nagyon erős, 12 cm átmérőjű lencsével vagyok kénytelen írni-olvasni, mert a sok olvasástól megromlott a látásom, s immár egy éve na­gyon rossz a szemem; ennek tudatában talán nem furcsállja majd, hogy ne­kem, a Petőfi-fordítónak nehezemre esik elolvasnom egy magyarul írt levelet. Valóban, mivel jó pár szót nem tudtam kibetűzni leveléből, megértettem ugyan, de nem tökéletesen; ezért arra kérem, olaszul írjon nekem, hiszen re­mekül ismeri nyelvünket, s a levélírás még gyakorlásul is szolgálhat. Igazán megértettem, hogy Ön egy nagyon érzékeny lélek, aki magasztos gondolatok­ra képes, valamint sajnálatomra azzal is tisztába jöttem, hogy Ön megismer­te a fájdalmat, s tudja, mi az. Abbéli kívánságát, hogy valamennyi művemet elolvashassa, nem tudom teljesíteni: ami a Petőfi-fordításokat illeti, melyeknek címét följegyeztem ma­gamnak, legyen türelemmel, hamarosan olvashatja őket. Még ma vagy hol­nap elküldöm Puskin Anyeginjéből készült fordításomat, Petőfi Szilaj Pistáját'3, valamint egy Fiori stranieri (Idegen virágok) című vékonyka kötetet, amelyben további Petőfi-fordításokat talál. Sajnálom, hogy mást nem küldhe- tek. Kevés saját versemből néhányat közöltem olasz folyóiratokban, ám ki­nyomtatásukra eddig nem vállalkoztam: nagyon tartózkodó vagyok, s okkal, mert úgy vélem, annyit hazudtak már versben, hogy az én fájdalmamat is - s ezen nem tudok túllépni - hazugságnak gondolják majd. Ismeri Ön Leopar- dit? Bizonyára, gondolom: ő az az olasz költő, akit mindenekfelett csodálok és szeretek. Ismerve ezt az érzésemet, igazán megértheti, mennyi fájdalom le­het verseimben. Leveleim is fájdalommal telinek tűnnek az Ön számára. Nem lehet másként! Ám ha Ön valóban úgy, miképpen mondja, egészen könnye­kig meghatódik fájdalommal teli híradásaim olvastán, ezentúl visszafogottab­ban számolok be gyötrelmeimről. Végzem levelem, drága barátnőm, most már tényleg elfáradtam és meg kell pihennem karszékemben. Legyen hozzám továbbra is ilyen kedves és jó, s fogadja szeretetteljes kézszorításomat Szerető barátja G. Cassone 13 13 A Szilaj Pista című elbeszélő költeményt Cassone 1885-ben fordította le és publikálta. 23

Next

/
Thumbnails
Contents