Cassone, Giuseppe: Margherita, gyönyörű magyar virágom. Levelek Hirsch Margithoz, 1906-1910 (Budapest, 2006)
Levelek
ugyanis sohasem hallottam beszélni sem a németet, sem az oroszt, sem a magyart, sem a franciát. Én csak nyelvtanokból meg szótárakból tanultam a nyelveket, s ugyan elég jól elsajátítottam őket, de mindig észben kell tartanom a szavak leírását, mintha a képüket kellene megjegyeznem, mivel a hangzásukat nem ismerem. Mármost, ha ez az íráskép módosul, nem ismerem föl többé a szót, következésképp bármely más nyelven, olykor még a sajátomon is, nehezen tudom kibogozni az írást. Hozzáteszem, hogy - talán, sőt bizonyára ez a fő ok - egy nagyon erős, 12 cm átmérőjű lencsével vagyok kénytelen írni-olvasni, mert a sok olvasástól megromlott a látásom, s immár egy éve nagyon rossz a szemem; ennek tudatában talán nem furcsállja majd, hogy nekem, a Petőfi-fordítónak nehezemre esik elolvasnom egy magyarul írt levelet. Valóban, mivel jó pár szót nem tudtam kibetűzni leveléből, megértettem ugyan, de nem tökéletesen; ezért arra kérem, olaszul írjon nekem, hiszen remekül ismeri nyelvünket, s a levélírás még gyakorlásul is szolgálhat. Igazán megértettem, hogy Ön egy nagyon érzékeny lélek, aki magasztos gondolatokra képes, valamint sajnálatomra azzal is tisztába jöttem, hogy Ön megismerte a fájdalmat, s tudja, mi az. Abbéli kívánságát, hogy valamennyi művemet elolvashassa, nem tudom teljesíteni: ami a Petőfi-fordításokat illeti, melyeknek címét följegyeztem magamnak, legyen türelemmel, hamarosan olvashatja őket. Még ma vagy holnap elküldöm Puskin Anyeginjéből készült fordításomat, Petőfi Szilaj Pistáját'3, valamint egy Fiori stranieri (Idegen virágok) című vékonyka kötetet, amelyben további Petőfi-fordításokat talál. Sajnálom, hogy mást nem küldhe- tek. Kevés saját versemből néhányat közöltem olasz folyóiratokban, ám kinyomtatásukra eddig nem vállalkoztam: nagyon tartózkodó vagyok, s okkal, mert úgy vélem, annyit hazudtak már versben, hogy az én fájdalmamat is - s ezen nem tudok túllépni - hazugságnak gondolják majd. Ismeri Ön Leopar- dit? Bizonyára, gondolom: ő az az olasz költő, akit mindenekfelett csodálok és szeretek. Ismerve ezt az érzésemet, igazán megértheti, mennyi fájdalom lehet verseimben. Leveleim is fájdalommal telinek tűnnek az Ön számára. Nem lehet másként! Ám ha Ön valóban úgy, miképpen mondja, egészen könnyekig meghatódik fájdalommal teli híradásaim olvastán, ezentúl visszafogottabban számolok be gyötrelmeimről. Végzem levelem, drága barátnőm, most már tényleg elfáradtam és meg kell pihennem karszékemben. Legyen hozzám továbbra is ilyen kedves és jó, s fogadja szeretetteljes kézszorításomat Szerető barátja G. Cassone 13 13 A Szilaj Pista című elbeszélő költeményt Cassone 1885-ben fordította le és publikálta. 23