Cassone, Giuseppe: Margherita, gyönyörű magyar virágom. Levelek Hirsch Margithoz, 1906-1910 (Budapest, 2006)

Levelek

Hirsch Margit levele Giuseppe Cassonéhoz63

[Budapest, 1908. május 14.] Csütörtök este

A nyitott ablakhoz lépek, párás fülledtség nehezíti a szívem.

Lassan zivatar közeleg.

Az eget súlyos felhők borítják; olyan szürke és bánatos, olyan fáradt és csüggedt az éjszaka.

Hunyorgó csillagok járják csöndes útjukat az égen, a hold messziről küldi felénk ezüst sugarait, míg idelenn mély homály borít mindent, mintha végtelen fájdalomba akarná burkolni az egész emberiséget.

Gondolataim hozzád repülnek, és csöndes, szelíd melankólia tölti be egész lelkemet.

Mintha finom ajkak a messzeségből jól ismert dallamot dúdolnának szomorún.

Ébren vagy még, barátom?

Érzed, hogy szólítlak és rád gondolok?

Titokzatos erő munkál bennem, s hozzád űz ellenállhatatlanul; megérzem majd lelked jelenlétét, amikor a riadt pillanat hirtelen rámtalál!

Akkor tényleg megtudod majd mindazt, amit most a füledbe szeretnék súgni.

Kinyitottad már a tokot, s most csókolod a hideg, élettelen kezet, mely mostantól fogva az íróasztalodon hever majd.

Hűvös és merev ez a kéz, mégis éppen olyan, mint ha az én kezem volna.

Nézd meg jól ezt a kezet! Hű mása egy kéznek, mely megnyithatta volna előtted a gyönyörök kamráját!

Ez a kéz elsimította volna a fájdalom mély redőit homlokodon; ez az a kéz, mely szinte mindennap a leggyöngédebb szavakat írja neked... mely reszkető türelmetlenséggel tépi föl a borítékot, ha tőled jön levél, majd... uj- jai közt tartja... sokáig, sokáig...

Fogd ezt a hűvös kezet és őrizd meg örökké tartó, hű barátságom zálogaként. Biztosítékot jelentsen számodra, a keserűség minden órájában emlékez63 A német nyelvű levelet (mely valójában egy töredék) Hirsch Margit 1908. május 14- én írta, és véletlenül maradt fenn Giuseppe Cassone levelei között, miként a Bevezetőben már említettük.

126