Kalla Zsuzsa (szerk.): Bártfay László naplói (Budapest, 2010)
„MIVÉ EGYKOR TALÁN LEHETNI ÁLMODOZTAM" A NAPLÓK ÉS BÁRTFAY - 13. Egészség és betegség. A homeopátia mint nézetrendszer és gyakorlat
13. EGÉSZSÉG ÉS BETEGSÉG 741 Az elzárkózás, a homeopátia létének tudomásul nem vétele már csak azért sem hasznos, mert éppen ismeretlensége, tilalmassága teszi vonzóvá.1730 Ekkor már ismert Magyarországon is az 1820-as évek németországi, erőteljesen polemikus hangú Hahnemannnt védő és támadó röpiratirodalma, a nézetei mellé állókat tömörítő egyesület megalakulása. A homeopátiáról szóló cikkek szinte mindegyike állást foglal abban a kérdésben, beilleszthető-e ez az elmélet az általános természeti törvényekről szóló, az orvosegyetemeken tanított felfogásba, vagyis a természetfilozófiai kiindulópontok rögzítését tekintik az első feladatnak.1731 Kérdésessé válik például, hogy az élőlények hierarchiája gondolata, az egyre nagyobb lendületet kapó rendszertani kutatások eredményei - voltaképpen az evolúció bontakozó fogalma - mint a természet működésére és fejlődésére vonatkozó, általánosan elfogadott képzet összeegyeztethető-e egyáltalán a korabeli, hagyományos orvostudománynak az embert erőteljesen a középpontba állító, olykor az élővilágból kiszakító felfogásával. A természet szoros láncolat az egysejtűektől a felsőbbrendű lényekig: „az embert a’ természet kebeléből kivennünk nem szabad”1732 - szögezik le többen. Mások úgy vélik, a gondolkozás, az okok kutatása, logikai sorok felállításának képessége és a morál, a szociális viselkedés korlátái erőteljesen elkülönítik az emberi létet állatok viselkedésétől.1733 A hétköznapi gondolkodás számára is problémává válik az élő és az élettelen természet közötti különbség léte, határainak kijelölése.1734 A lélek lassan korszerűtlenné vált fogalma helyett1735 megjelenik az élő szervezeteteket mozgató életerő, az ún. fluidum. Erre határozott választ ad a Magyarországon szintén ismert mesmerizmus, a homeopátia, amely az élettelen természet és az állati-emberi lét közé húz éles határvonalat, s ezzel élénk tiltakozást vált ki.1736 A másik, szintén a filozófia területére tévedő kérdés, hogy van-e, megismerhető-e az igazság az orvostudományban, amely mint alkalmazott tudomány természetéből fakadóan a sikerességgel mérheti „igazságait”, eredményeit. Szükség van-e egyáltalán rendszeralkotásra ebben a tudományágban, vagy egyszerűen az évszázados tapasztalatok felgyűjtése és rendszerezése - „a természet megismerése és követése” - a feladat.1737 Ezzel szemben, mondja a vitázó cikkíró „igen is, ha az igazság mint titok nem volna el rejtve, 1730 Dr. Csorba, I. m., 60. 1731 Tarjányi Eszter véleménye szerint „a homeopátiát [...] olyan korabeli orvosi reformmozgalomnak, reformelméletnek lehet nevezni, amely a tapasztalati gyógymódokkal való elégedetlenség hatására jött létre és egy alapvetően mágikus, a részből az egészre következtető, spekulatív, de a kortársak számára forradalmian újnak ható gondolatrendszert kívánt alkalmazni, amely azért már a tapasztalati igazolás tényének, a gyakorlati orvoslás elvárásainak is fokozottabban meg kívánt felelni. A spekulatív és kísérletező orvostudomány között átmeneti kompromisszumként léptek fel.” Tarjányi, I. m., 42. 1732 Dr. Csorba, I. m., 65. 1733 [B. R], I. m., 98., A recenzió a Tudományos Gyűjteményben jelent meg, lásd az 1729. számú lábjegyzetet. 1734 Obernyik Károly jegyzi fel naplójába, hogyan érinti egy ízben Kölcsey ezt a problémát: „Ma Kölcsey vei kellemes beszélgetésbe elegyedtem. Tárgya a mágnesről a világ és állatok léteiére hatott. Jól esett, hogy beszédjében mindenütt a magam véleményét láttam és hallottam, miszerint a világ egy örök anyagból eredett, melyben csak a formák származnak és változnak. A világban munkáló erő az istenség, ez munkál és él minden egyes dologban.” Obernyik Károly naplójából = Gábor, I. m., 186. 1735 A kedély „mellyel az érzések összességét jelöljük, nem csak az egész lelkűiét alapja, hanem az egészségre is a legnagyobb és közvetlen befolyású.” Dr. Schedel Ferenc, Diatetica Elemei, Buda, 1839., 76-78. - Toldy orvosi főműve, az egyetemi tankönyvként használt, az egészséges életmód szinte minden területét felölelő Diaetetica Elemei (Buda, 1839) minimális elméleti ismeretek mellett elsősorban hasznos tanácsokat ad. Feltűnő, milyen részletesen foglalkozik az ülő életmódot folytatókkal. 1736 Dr. Csorba, I. m., 65. 1737 „Az igazság, a’ melly szükség mindnyájunknak / ’S kútfeje emberi fő boldogságunknak / A’ bölts kéztől; mellytől ez nékünk van szánva / Tsak el van takarva nints mélyen el ásva.” - állítja Hahnemann. Uo., 62.
