Kalla Zsuzsa (szerk.): Bártfay László naplói (Budapest, 2010)
„MIVÉ EGYKOR TALÁN LEHETNI ÁLMODOZTAM" A NAPLÓK ÉS BÁRTFAY - 13. Egészség és betegség. A homeopátia mint nézetrendszer és gyakorlat
742 13. EGÉSZSÉG ÉS BETEGSÉG nem mondhatná Hanhnemann, hogy az Orvosi tudomány, a’ mint azt az ő idejéig gyakorolták, és még most is sok hitetlen Orvosok gyakorolják, minden részeiben balgatag, a’ tzéllal ellenkező egyáltaljában semmit érő való, és haszontalan szövete a véleményeknek és az önkényességeknek.”1738 Ha bárki számára feltárható lenne az igazság, ha folytonosan új és új elméletekkel kellene megküzdenie a tapasztalati orvostudománynak, akkor a hagyományos képzés veszítené el értelmét.1739 Az orvostudományban minden „Systéma” káros, hiszen „tapasztalásból tudjuk, hogy némelly Orvosok inkább a’ veszedelemben forgó betegek életét áldozták fel, mintsem bal vélekedéseket meg akarták volna esmerni.”1740 13.2.1. Hagyomány és újítás: gyógyszert vagy életmódreformot? Az évszázados tudás összegzésének elsőségét hangsúlyozzák az új tanok rendszerszerűségével szemben: „[Hahnemann] elsőben is motskos szókkal megtámadja Hippocratestől mostanig az Orvosokat, ’s azoknak tudományokat, és tsak magát magasztalva állítja, hogy az eddig fenn állott fő pont (principium) helyébe Contaria Contariis curantur ő az ellenkezőt ’s tsak egyedül igazat homogenea homogeneis curantur állítja fel”1741 - vagyis a homeopátiának azt a tételét kérdőjelezi meg, hogy „hasonlót a hasonlóval” kell gyógyítani, azonos tünetegyüttesek kezelésére azonos szereket kell alkalmazni. Az anyagok nem jók és nem rosszak önmagukban, állítják a homeopátia ellenzői, csak megfelelő módon kell használni őket - bár éppen a felhozott, erőteljes példák szolgálhatnak maguk is magyarázatul a mai olvasónak, miért fordult a korabeli közönség olyan lelkesen a „szelíd gyógymód” felé. „Hányat ölt meg a’ hánytató, kinek oktalanul volt adva, hányat az ér-vágás? Hányat az ópium? Hányat a jó bor? A’ kinek ezek méreg gyanánt szolgáltak. Ellenben hányat gyógyított a’ Mercirius, a’ bürök, az arsenicum, sőt a’ Berlini savany?”1742 A homeopátiával és a mesmerizmussal1743 szemben is újra és újra felmerül a kétely, hogy állításaik szerint a testbe való beavatkozás nélkül gyógyítanak, noha a hétköznapi tapasztalat szerint anyagi változást csak anyag válthat ki. A homeopátiás szerek rendkívül nagy, százszoros, ezerszeres hígításban tartalmaznak hatóanyagokat, ellenzőik meggyőződése, hogy ezt már nem érzékelheti a szervezet.1744 A másik vád a homeopátiával szemben, hogy csupán szigorú életmódot javasló, előíró gyakorlata a gyógyulás alapja: 1738 Uo., 62-63. - Egy másik, általánosan elfogadott nézet szerint: „Az igazság egyedül való megesmértető jele az egyszerűség, és a’ természettel való megeggyezés.” [B. PJ, I. m., 98. 1739 Uo. 1740 Szuhányi, I. m., 3. 1741 Dr. Csorba, I. m., 61. 1742 Uo., 69. 1743 A Mesmerrel szemben felhozott elsődleges kifogás, hogy nem történik úgymond semmi, „az állati magne- tizmus nagy valószínűséggel csak a képzelőerő, az utánzási ösztön és az érzéki csalódások eredménye.” Lásd Jászberényi József, Kontextusok Kölcsey Ferenc magnetista tematikájú műveihez, Itk, 2001/3-4., 373-396. 1744 Vő. Dr. Csorba, I. m., 72. - A homeopátia ellenfelei elismerik a pszichoszomatikus jelenségeket azzal, hogy „placebohatásnak” tulajdonítják a homeopátiás gyógyulásokat, azt állítva, hogy vagy a természet gyógyította meg a pácienst, vagy maga a betegség képzelt természetű volt: [...] „eleven képzelődésnek pedig az egészségre s betegségre való befolyása, sokkal esmeretesebb, mintsem hogy azon kételkedhetnénk. [...] Innen magyarázhatjuk meg magunknak azt, hogy valamelly orvosi szer eránt bizodalommal való teljes reménység, előttünk titkos módon szerzett változás által, súlyos s haszontalanul gyógyított betegségeket gyógyíthat meg.” Szuhányi, I. m., 10.
