Kalla Zsuzsa (szerk.): Bártfay László naplói (Budapest, 2010)
„MIVÉ EGYKOR TALÁN LEHETNI ÁLMODOZTAM" A NAPLÓK ÉS BÁRTFAY - 13. Egészség és betegség. A homeopátia mint nézetrendszer és gyakorlat
13. EGÉSZSÉG ÉS BETEGSÉG 737- Ki hallotta, hogy homöopata valakinek visicatort vagy más flastromot, rakott fel, és a meleg- hideg- s jégborítékok, lábvizek, ülő- és egész fürdők? [...] A beteg sok élvezettől fosztatik meg, ha magát homöopátiára adja.” Eötvös valódi válasza a regényben: nem az elmélet vagy a vita - a tett, a vigasz gyógyít. Vándory, a lelkész alakjáról mondja, „félorvos”, mert el tudja fogadtatni a lelki szenvedést, testi fájdalmat, közös emberi esendőségünket. 13.1.2. Elfogadás vagy tiltás - változások az orvostudományban A regényrészlet jelzi, hogy a homeopátia, sok más hasonló irányzattal együtt, szakmai kérdésből társadalmi vitatémává vált.1711 Népszerűsödésének fontos tényezője minden bizonnyal a hivatalos tiltás, a kormányzati elutasítás volt, választása egyfajta ellenzékiséget jelentett. Előtérbe kerülésének másik oka több, hasonló „ellenirányzattal” együtt provokatív, elméletalkotó jellege. Nyilvánosan, népszerű folyóiratokban és - Bártfay naplója is bizonyíték - elsősorban értelmiségi körökben zajló beszélgetésekben ütköznek meg hívei és ellenzői. „Ebéd alatt ’s után a’ homoeopathiárul beszélgettünk.”1712 Az irodalomtudomány látókörébe is bekerülnek az irányzatokkal kapcsolatos ismeretek,1713 például Vörösmarty versei révén. A fenti polémiák nem egyszerűen a módszerek hatékonyságáról szólnak - ahogy a kor gyakorló orvosai szkeptikusan írják, meggyógyulni vagy meghalni bármely gyógymód segítségével lehet - sokkal inkább egy új természet- tudományos világkép körvonalainak kialakulását jelzik és a szociális gondoskodás új formáiról szóló vitába csatlakoznak.1714 A humán tudományok új felfedezései viszonylag naprakészen jutnak el a hazai lapokba, a viták tétje a leírt fiziológiai, pszichológiai, antropológiai, társadalomlélektani jelenségeknek - például a hipnózisnak, a pszichoszomatikus eredetű vagy a civilizációs betegségek fogalmának, a társadalmi, életmódbeli viszonyok és egészség kölcsönhatásainak, a primitív kultúrák világával való találkozásának a hétköznapi tudatba való integrálása. Az ezen a területeken felgyülemlő ismeretanyag nehezen beilleszthető a meglévő tudományos fogalomrendszerbe, de ugyanakkor megkerülhetetlen a hagyományos or1711 „A különböző mozgalmak a bennük levő különbségek, hangsúlyok ellenére alapelvükben megegyeztek. Rokon bennük az a nézet - a mesmerizmus és a kezdeti spiritizmus esetében még talán csak a sejtés hogy az emberiség anyagias kultúrájának végére érkezett, és ebben a helyzetben a szellemi erők, energiák felhasználásával, az immateriális, spirituális erők, az ember transzcendens lényének újraélesztése szolgálhatja a továbblépést, a válságból való kilábalást és az emberiség szellemi újjászületését. Mindegyikük a szellemi világra helyezi a hangsúlyt az anyagi világról [...] a hajdani egységes szemléletet kívánta visszaállítani, a vallásra, a filozófiára, a tudományra szétesett részekből új egységet teremteni.” A téma tudománytörténeti jelentőségéről lásd Tarjányi Eszter, A szellem örvényében a magyarországi mesmerizmus, szellemidézés, teozófia története és művészeti kapcsolatai, Universitas, Budapest, 2002, 14. - Korábban a reformellenzékhez kapcsolták elterjedését, Antall József a homeopátiás módszer egyértelmű elutasítása mellett hangsúlyozza hazai történeti jelentőségét. Antall József, A homeopátia és az orvosképzés Magyarországon, Orvostörténeti Közlemények 1969/51-53., 110. 1712 1838. július 6. 1713 Maga a tény nagyon érdekes, ahogy Kölcsey a mesmerizmussal kezd foglakozni, Kluget „extrahálja”, hogy érdemesnek tartja a nagyközönség érdeklődésére. Szemerének írja: „írd meg, ha nem leled-e unalmasnak, s használd gyűjteményünkben, ha akarod. [...] S megvallom, egy kicsinyt különösnek tetszik előttem, hogy minden aprólékot recenzeáljunk.” 1823. április közepe, Kölcsey Ferenc Összes Művei, II., kiad. Szauder Józsefné - Szauder József, Szépirodalmi, Budapest, 1960, 289-291. Kölcsey tanulmánya, Cselkövi névvel az 1828. Tudományos Gyűjtemény 1. füzetében jelenik meg (5-19.): Az állati Magnetizmus nyomairól a régiségben. 1714 A korszak sajtója rendszeresen felveti, hogy a társadalom túlnyomó többsége semmiféle orvosi ellátást nem kap. Például Dr. Czilhert Róbert, Szűkölködik-e Magyarország orvosokban? Athenaeum, 1838.
