Kalla Zsuzsa (szerk.): Bártfay László naplói (Budapest, 2010)
„MIVÉ EGYKOR TALÁN LEHETNI ÁLMODOZTAM" A NAPLÓK ÉS BÁRTFAY - 12. Női életpályák (2): a titkos szerető és a hivatásos prostituált
12. NŐI ÉLETPÁLYÁK (2): A TITKOS SZERETŐ ÉS A HIVATÁSOS PROSTITUÁLT 12. 1. Nina (férfi családfő nélküli POLGÁRI HÁZTARTÁSOK) 1839 júniusától 1840 márciusáig tart az a viszony, amit Bártfay egy közelebbről meg nem nevezett, csak kezdőbetűvel jelzett esztergomi család lányával, a „szép, szőke” Ninával folytat a közeli Bástya1576 utcából. A színházi ismeretségnek induló kaland idővel tartós, a család által jóvá hagyott, alkalmi prostitúciós viszonnyá válik, Bártfay bejegyzéseinek érzelmei hőfoka azonban semmiképpen se hasonlítható a Paulina-szerelem időszakához. Annál feltűnőbb a két érintett család helyzetének számos egyezése: férfi eltartó nélküli, eladósodott, kilátástalan anyagi viszonyok között élő, hajadon lányokat nevelő anyák irányítják, akiket még a fiatalabb fiútestvér(ek) taníttatásának gondja is nyomaszt. Talán az Egy magyar nábob Mayer-lányainak története jelenítheti meg életkereteiket: Jókai regényében a város szélesebb nyilvánossága előtt folyó, tisztes polgári élet mellett tudható - csak az apa nem akarja tudomásul venni hogy a család otthona, társalgója váltakozó férfitársaságnak nyújt szórakozást. A megélhetésüket biztosító kapcsolatokat az anya szervezi, aki a lányok számára természetessé, elfogadhatóvá teszi „kétes” életformájukat. Jókai történetmondása egyértemű morális ítéletet tartalmaz. Bártfay számára a pénzen vásárolt szerelem erkölcsileg semmiképpen sem sokkoló, inkább érzelmi űrt, kielégületlenséget hagy maga után. Fontos számára, hogy Nináék minden szempontból jó hírű, tisztességes polgárcsalád benyomását keltik. Mégis ez a viszony jeleníti meg Bártfay viszonyai között leginkább a nagyvárosiasságot, a vidéki életforma kereteitől elütő, még jó részt kialakulatlan, bizonytalan létélményt, a „társadalmi átmenetiség élettényét”, amely bizonyos „identitásválsággal” jár együtt.1577 (Megerősítik ezt a feltételezést Kuthy Lajos korabeli novellái, ahol a bukott nő gyakori hős, akit mindig a nyomor, a kilá- tástalanság taszít romlásba.1578 A szélsőséges ínség, a váratlan krízis a városi hétköznapok része volt, Kuthy ábrázolása korántsem túlzó, felnagyított, éppen Bártfay naplójának utalásai bizonyítják.) Bártfay első látogatásának apropója, egy a Szilágyi Lillának, kedvelt színésznőjének készítendő, tisztelgő koszorú finanszírozása alkalmával Bártfay rögtön szemrevételezi a család körülményeit is. „Féltizenkettőkor délben mehettem csak a’ bástya utczába öz- v[egy], Waltzernéhoz a’ virág koszorút megtekinteni. - Csinosnak találtam azt. De igen tisztességesnek a’ házat és háznépet. Nina a’ háznál lakó varrónénál dolgozott. Egész egyig ott mulattam, mert szivesen tartóztattak; ’s máskorra is kérték látogatásomat.”1579 1576 A mai Veres Pálné utca egy szakasza a mai V. kerületben. 1577 Gyáni, Budapest..., I. m„ 89-97. 1578 Völgyesi, Egy siker..., I. m„ 98-99. 1579 1839. július 11.
