Kalla Zsuzsa (szerk.): Bártfay László naplói (Budapest, 2010)
„MIVÉ EGYKOR TALÁN LEHETNI ÁLMODOZTAM" A NAPLÓK ÉS BÁRTFAY - 11. Női életpályák (1): a feleség és a hajadon lány
712 11. NŐI ÉLETPÁLYÁK (1): A FELESÉG ÉS A HAJADON LÁNY égett: láttam a’ lángokat, de nem sokára eloltatott a’ tűz. - Felébredtem; az álom nagyon különösnek látszott ’s különös érzelmeket hagyott hátra maga után: feltevém magamban még akkor éjjel (mert sötét volt midőn felébredék) hogy legalább nagyjából feljegyzem. Arra elaludtam, ’s másod ízben álmodám, hogy Ujhelyben vagyok: Barthosék’ házához akartam menni, de egy zsidó minduntalan feltartóztatott; végre ettől szabadulni kívánván ott hagytam: ’s ekkor égzengés támadott, ’s úgy látszott, mintha lábaimat villám ütötte volna meg, de minden dörgés és csattanás nélkül a’ mi nagyon különösnek látszott. - Másod ízben ébredtem fel ’s többé el sem is aludtam. - Jozefina félhatkor szinte felébredvén azt mondá ágyából: die Pauline soll leben. Én viszonoztam hogy éljen. - Mert ma van névnapja; áldja meg ’s boldogítsa az ég! - JJozefina], templomból az üllői útra ment ’s onnan a’ kertből rózsát és málnát hozott. A’ rózsabokréta pohárban állott az asztalon míg reggeliztünk.”1560 Nyugodtabb időszakokban azt álmodja Bártfay a Paulina emlékét őrző régi kanapéján, mintha rég elhúnyt apja irányítaná, küldené őt vágyai, az idilli boldogság földje - Újhely - felé.1561 Majd a már érezhető elhidegülés időszakában mintha megsejtené a bekövetkező változást. „Azt álmodám a’ mult éjjel, mintha nagyon betegen, sápadtan, beesett arcczal láttam volna P[auliná]..t; ’s ez annyira nyugtalanított, hogy fölébredtem.”1562 11.3.7. Szakítás Bártfay rendkívül érzékenyen figyeli környezetét, megpróbál olvasni a jelekből, amelyek mások titkolt, talán nem tudatos szándékaira utalnak. Az Újhelyből egyre ritkábban érkező levelek miatti gyanakvását megerősíti a Paulina betegségéről szóló hír. Valószínűleg nem véletlen, hogy éppen sérült kezét nem használhatja hosszú ideig, ami a kettejük közötti kapcsolat egyetlen eszköze. Figyelemre méltó az a precizitás és az az elszántság, ahogy Bártfay a szakítás nyomán benne végbemenő fizikai változásokról számot ad a naplóban: „ A’ 2ik felvonás alatt olly rosszúl érzém magamat, hogy közel valék az ájuláshoz. Később bádjadság fogott el, szemeim lecsukódtak mintha szunyadnék, de mindent hallottam. Szívszorulást érzettem, ’s vájjon csudálhatni e? olly állapotában a’ kedélynek?”1563 Később, amikor teljes nagyságában felméri érzelmi veszteségét, komoly betegségbe esik. A fizikai és a lelki rosszabbodás, majd felépülés rajzában egyértelmű a párhuzamosság, a bejegyzéseket csak emlékeztetőnek szánja, tervezi egy pontosabb, nyugodtabb leírását ezeknek a napoknak.1564 Bártfay naplójában ez a fordulat, a „csalatkozás” Paulinában, több mint egy szerelmi kapcsolat felszámolása, mintha a lány a hűtlensége miatt a világegyetem rendje borulna fel, az emberiségben való bizalom rendülne meg - noha tudnia kellett, a lány egyszerűen nem volt többé képes ellenállni a ránehezedő, több irányú lelki nyomásnak, családja anyagi ellehetetlenülését elkerülendő egyezett bele a házasságkötésbe. „Vettem PJaulina] levelet. Mind inkább éreztetik sorai a’ változást. Még nem szólok most, mert 1560 1 838. június 22. 1561 183 8. december 23. 1562 1 83 8. október 30. 1563 1 839. április 18. 1564 1 839. május 21.
