Kalla Zsuzsa (szerk.): Bártfay László naplói (Budapest, 2010)
„MIVÉ EGYKOR TALÁN LEHETNI ÁLMODOZTAM" A NAPLÓK ÉS BÁRTFAY - 11. Női életpályák (1): a feleség és a hajadon lány
702 11. NŐI ÉLETPÁLYÁK (1): A FELESÉG ÉS A HAJADON LÁNY den ereje s tehetsége használata által törekedjék azon körben mellyben és mellyért Isten gondviselése alatt született. A nő különös rendeltetése, mely nélkül ama közönségest csak tökéletlenül érhetni el, azon hármas hivatásban fekszik: hogy belőle boldogító hitestárs, képző anya, és jó gazdaasszony váljék.”1509 A képzés célja részben tudományos ismeretek gyűjtése: önboldogításra, férjének gyönyörűségére, gyermekei, főleg leányai nevelésére, szükségesek a vallási, erkölcsi, anyanyelvi, antropológiai ismeretek, a földrajz, a természettudomány. Fontos a helyes, mértékletes életmód gyakorlása, amibe beletartozik a szabad levegőn folytatott napi, intenzív testgyakorlás (inkább az úszás és a korcsolyázás, mint a szenvedélyes táncolás). Sőt, mértékkel és válogatva, de a „nő magasabb lelki míveltségéhez az irodalomnak főleg hazája irodalmának némi ösmérete is tartozik.” Viszont „a német munkák olvasása a léleknek s szívnek jeles táplálékot nyújt, és a nő közönséges emberi kimívelését hatalmasan elősegíti.”1510 Az erkölcsi nevelésben természetesen első helyen áll a türelem. A nő engedékeny, „nyugton s csendesen tűri, mit változtatni nem lehet, szelídség, gyöngéd nyájasság által fegyverközteti le -, engedékenység, lágyság által kerüli a férfi konokságát és önmegtagadás adja mindezekre a szükséges lelki erőt. Enélkül majdnem lehetetlen a boldog házasság.” A „makacs, vitató ellenfeleselést kerülje”, „jókor mondjon le független akaratáról, különösen saját szeszélyekről és minden ellenállás módjáról.”1511 Ami Barthos Paulinával, Kölcsey Antóniával vagy Szendrey Júliával kapcsolatban igazán érdekes, a tankönyv három fontos kötelességre figyelmezteti a nőt mint állampolgárt. Honszeretet: „A nő, kinek hatása csupán házára terjed, bár arra hivatva nincsen, hogy önállásulag a nyilvános élet ügyeibe s viszonyaiba befolyjék: mint embernek és polgárnénak mindazonáltal kötelessége legszívesebben részt venni hazája javán, baján, s amazt közvetve minden női hivatásával nem ellenkező utakon gyarapítani.” Közszellem: nemes jótékony asszonyi egyesületekben való részvétel. „Illyen egyesületeket erejéhez képest gyarapítani, és a mennyire haza iránti kötelességei engedik, örömest melléjek állani -, ez - egy igaz míveltségű, a kor s valódi emberiség szellemét felfogó nő legszebb elsőségeinek egyike.” A társalkodástan pedig tulajdonképpen alapos viselkedéstan, emberismeret, számos példával mutatja be, melyek a társasági sikeresség eszközei a célszerű bókoktól az illendő öltözetig.1512 Paulina 17 évesen kerül Bártfayékhoz, egy éven át, 1836 júliusától 1837 júliusáig lakik náluk. Befogadásában bizonyosan szerepet játszott a segítség motívuma, hogy könnyítsenek Paulináék anyagi helyzetén, de még inkább a Bártfayékhoz fűződő családias kötelék. Az édesanyja Bártfayné fiatalkori, bizalmas barátnéja, akivel a nagy távolság ellenére is szoros, szinte napi kapcsolatban marad. Az édesapa, Barthos András, Bártfay barátja,1513 nyugalmazott őrnagy, a sátoraljaújhelyi társasélet köztiszteletben álló 1509 Uo„ 4. 1510 Uo„ 11-14. 1511 Uo„ 19-27. un Uo„ 19-29. 1513 Bártfay írja meg nekrológját a Jelenkorba („írtam a’ Jelenkorba jelentést BJarthos]. halála s temetése felől. El- vivém azt Helmeczyhez.” 1838. augusztus 10.) „S. A. Ujhelyben f. é. Jul. 31d. hosszas betegség után jobblétbe szenderült által ns Barthos András, főhg Ferdinand Magyar huszár ezredbeli nyugalmazott őrnagy, több ns megye táblabírája, érdemteljes életének 71dik évében; kesergik elhunytét, hátrahagyott özvegyén s Paulina, János, Szerafina és Tivadar szép reményű magzatin kívül, minden rendű s korú számos baráti közel és távolban, mert a bolásd Férfiú mindazok szeretetét s barátság érzelmeit birá, kik őt nyilvános közéletben ’s házi