Kalla Zsuzsa (szerk.): Bártfay László naplói (Budapest, 2010)
„MIVÉ EGYKOR TALÁN LEHETNI ÁLMODOZTAM" A NAPLÓK ÉS BÁRTFAY - 11. Női életpályák (1): a feleség és a hajadon lány
11. NŐI ÉLETPÁLYÁK (1): A FELESÉG ÉS A HAJADON LÁNY 701 meglehetősen bonyolult személyes viszonyok mozaikszemei történetté „épülhessenek”. Paulina iránti érzéseire maga Bártfay sose használja a „szerelem” szót. A megnevezés tilalma jelzi soha el nem döntött töprengései centrumát: milyen minőségben lehet/kell jelen lennie Paulina életében, mit jelent az ő számára ez a meglehetősen plátói, a reális életviszonyokhoz semmilyen módon nem illeszthető kapcsolat. II.3.I. A PESTI LEÁNYNEVELŐBEN ÉS BÁRTFAYÉKNÁL Barthos Paulina Sátoraljaújhelyről érkezik Pestre, a Tanzer-nevelőintézetbe, hogy tanuljon, műveltséget szerezzen. Itt köt barátságot többek között Kölcsey Antóniával is, aki mint barátjuk unokahúga, szintén Bártfayék gondoskodó figyelmét élvezi, akinek későbbi, Bártfay naplójával egy időben született naplójegyzetei megőrizték közös emlékeiket az intézetben töltött időszak hangulatáról s barátnőjével folytatott levelezésének néhány fontos darabját is. A leánynevelő intézetek felállítása a korszak sokat tárgyalt, vitatott társadalmi kérdése. Szerepel például a Pest megyei operátumokban, elsősorban a magyar nyelv elsajátítását és ezáltal a jövő nemzedéket nevelők nemzeti érzéseinek kialakítását, megerősítését szolgálja. Nem csupán vagyonosabb lányok számára jelentene képzési lehetőséget, hanem azoknak is, akik, mint Barthos Paulina, nevelőnők lesznek.1503 Bártfayt bizonyára élénken érdekelte a téma, nevelt lányai életformájának alakításában láthatólag szerepet játszanak elméleti megfontolások is. Ő közvetíti barátja, a pedagógus Steinacker Gusztáv könyvét a nyomdának,1504 s olvashatta ebben az időszakban az Athenaeum két hosszú, egymással polemizáló cikksorozatát a témáról,1505 amelynek közös célját „iskola-oktatás általános javítását, s ennek az élet viszonyaival szorosabb összeköttetését tárgyazó igyekezetben” jelölik meg.1506 A nevelés leghatékonyabb eszköze a mintaadás, Steinacker német nyelvkönyvében a következő mondattal birkózhatnak az érettebb leányok: „Az asszony ne legyen tudós, mert ez nem az ő hivatása; de ne is legyen tudatlan, mert az a mai időben reá nézve nagy szégyen és szerencsétlenség.”1507 Vagyis nézete szerint sürgős szükség manapság idejében felkészülni a női hivatásra ”az emberekkel való társalkodás legfőbb szabályival, minthogy - fájdalom - a mindennapi tapasztalás szembetünőleg bizonyítja, milly keservesen boszulja meg magát ezen feladat eddigi elhanyagolása hazánkban, a házi élet s azon alapuló álladalom jólétének s boldogságának nagy rovására.”1508 A női lét lényegének korszerű meghatározása nem egyszerű tankönyvi feladat: „Közönséges rendeltetése minden embernek, s így a nőnek is nem egyéb, mint önnönmaga s mások boldogítása, mire min1503 völgyesi, Politikai-közéleti..., I. m., 57. 1504 Steinacker Gusztáv, Női hivatás- és Társalkodás-tan. Honunk érettebb növendékei ’s leányai számára, Heckenast, Pest, 1842; Uő., Elméleti..., I. m. isos Steinacker Gusztáv, Házi leánynevelésünk állapotáról ’s annak köz leánynevelési viszonyáról, Athenaeum, 1840. július 12; Fáy András, Hazánk’ nőnevelésének, nőnevelő intézetei’javításának elméleti és gyakorlati alapfogalmai, dióhajba szorítva, ’s különös tekintettel a’nems és főbb polgári leánykákra, Athenaeum, 1840. augusztus 13., 16., 20., 23. 1506 Steinacker, Női..., I. m., Előszó, V. 1507 Steinacker, Elméleti..., I. m., 67. 1508 Steinacker, Női..., I. m., Előszó, V.
