Kalla Zsuzsa (szerk.): Bártfay László naplói (Budapest, 2010)
„MIVÉ EGYKOR TALÁN LEHETNI ÁLMODOZTAM" A NAPLÓK ÉS BÁRTFAY - 11. Női életpályák (1): a feleség és a hajadon lány
696 11. NŐI ÉLETPÁLYÁK (l): A FELESÉG ÉS A HAJADON LÁNY elsődleges feladatának tartó, férje hivatását gyakorlatban is segítő feleség. Művelt és műveltségre törekvő, kiváló társalgó, gondos háziasszony.1478 1479 Mindkettejük tevékeny élete szükségessé teszi a családban a rendszeres együttlét megteremtését: ilyen a szűk körben elköltött közös reggeli, majd az ebéd, ahol a családtagok mindenképpen jelen vannak, s a délutáni, esti, hajnali beszélgetések a hálószobában, ahol megosztják egymással a nap eseményeit, megvitatják a teendőket. Gyakran járnak színházba és sétálni, kirándulni, napozni, felkeresik a régi kertet, Bártfay felolvas feleségének. A naplóból egyértelmű: az otthonosság, a lazítás, a kellemes együttlét órái ezek, Bártfay lelkesen ír a felesége gondozta epresről és a dinnyeágyásokról, a reggeliző asztalra hozott rózsákról. Ugyanakkor számos „női program”-ot is feljegyez Bártfay. Jozefina nevelt lányával fürdőbe jár, barátnőket látogat, bálozni megy, hajnalonta gyónni, misére. Mivel saját gyermekük nem született, a házaspár szegényebb sorsú rokonlányokat nevel fel sajátjaként: Klobusicky Matildot,1475 Barthos Paulinát, Gosztonyi Magdalénát.1480 Ezen kívül a Tänzer- és a Verle-nevelőintézetből az ismerős vidéki családok lányai közül is rendszeresen elhívnak ebédre egyet-egyet, majd bevezetik őket a társaságba.1481 Bártfayéknak ez volt az egyik legfontosabb missziója a fiatalok körül: későbbi társadalmi sikerességük kulcsa lehetett megismertetésük az ismerős családok világával: a kapcsolatépítés, a pártfogáskérés igazi terepe ekkor már a nagyvárosias Pest. Bártfayné kíséri figyelemmel - mint Tänzer Lilla és Wesselényi jó barátja - a Wesselényi-lányok: Versényi Róza és Katica sorsát.1482 11.2.2. Nőegyleti tevékenység Bártfayné a háztartás, a családi és a társasélet irányításán kívül személyes hivatásának tartja a jótékonykodást: Károlyi Györgyék e célra elkülönített pénztárát gondozza és a Pesti Jótékony Nőegylet (korábban Pesti Jóltevő Asszonyi Egyesület - a naplóban asz- szonyegyesület) választmányának tagja.1483 A napló tanúsága szerint is melegszívű, jólelkű teremtés, de nem ez lehetett az a vonása, ami miatt elsősorban kiválasztják a tisztségre. 1478 Ilyen példát állít húga elé Kossuth is leveleiben, szerinte természetesen kell végezni a női életfeladatokat, mindenféle erénykultusz nélkül. „Ne emlegessünk egymás irányában holmi erényt, példát stb. Előttem ez úgy hangzik, mintha önmagunkat dicsérgetnénk. (...) A kötelesség, mellyet kinek-kinek neme, sorsa, helyzete szerint Isten kijelelt, azon dolgok sorba tartozik, miket mintegy ösztönszerűen (instinktmássig) csak érezni kell; ne legyen az beszéd, írás tárgyává, kikről minap Grillparzer jól mondá: sinnvoll, gedankenlos, wie Mäd- schehn sind. [...] Viki lelkem, nem vagy te folytonos levelezésben Fáy Ferencznével? Nekem úgy látszik. De ezt helyeselve mondom, nem becsmérelve, ő egy lelkes asszony, de úgy tetszik nekem, néha szeretné, ha ő volna Fáy Ferencz, Ferencz úr pedig Bernáth Anna.” Kossuth Lajos iratai..., I. m., 411. 1479 Klobusiczky Matild, a későbbi gróf Sztáray Ferdinándné, Bártfayék nevelt leánya, gróf Szirmay Ottilia unokahúga. Az árva kislányt Bártfayék nevelték fel férjhez meneteléig. Nagynénjével Olaszországban járt, aztán a napló korszakában ment férjhez. Matild 1845-ben, kétéves kislányát hátrahagyva halt meg. A ház barátai közül Vörösmarty kedvelte, s verset is írt neki, hogy Bártfayt neve napján köszöntse. K. Matild dala, 1828 = VMÖM II., 24. és jegyzetek 309-310. 1480 Gosztonyi Magdaléna (Léni) Gosztonyi Józsefnek, Bártfayné szegény rokonának gyermeke, Bártfayék nevelt leánya. Radnics Ferenc, a Károlyi-palota gondnoka kéri meg a kezét. 1481 Ilyen például Klobusiczky Ida, aki Pesten él Verle-asszony nevelőintézetében; Bártfayné hozza el vendégségbe. - 1840. június 29. 1482 1 840. szeptember 11. Wesselényi törvénytelen gyermekeiről és a velük való szoros kapcsolatról lásd A gondoskodó apa című fejezetet Priszlinger Zoltán tanulmányában. Strigulákban mért férfiasság..., I. m., 221-223. 1841. április 5. 1483
