Kalla Zsuzsa (szerk.): Bártfay László naplói (Budapest, 2010)
„MIVÉ EGYKOR TALÁN LEHETNI ÁLMODOZTAM" A NAPLÓK ÉS BÁRTFAY - 10. A környezet esztétikája: építészet, lakáskultúra, képzőművészet
10. A KÖRNYEZET ESZTÉTIKÁJA... 685 beli reflexiókat rögzítő bejegyzések sorozata. Einsle Károlyi György-portréjával1402 kapcsolatban a szöveg egyetlen ülést rögzít,1403 a továbbiakban már csak Bártfay jár a budai műterembe, s augusztus 25-én viszik át a kész, 25 aranyat érő portrét1404 Pestre, amelyet szinte minden ismerőse, többek között Károlyiné is nagyon „jónak” - valójában élethűnek - tart. ,,Sched[el]. nagyon jónak találá a’ Gróf Gy[örgy], képét: de úgymond a’ Wesselényi képe nagyobb művészre mutat. - Én e’ véleményben nem vagyok.”1405 Érdekesebb a másik keletkezéstörténet, amely Bártfay jó barátjának, a családdal szoros kapcsolatban álló Kölcseynek Einsle által megfestett egész alakos portréjáról szól. Kölcsey hirtelen halála1406 megrázza az ország közvéleményét, lesújtja a pesti barátokat, pályatársakat. A gyász múltával szinte azonnal, alig pár hónap alatt több kezdeményezés is elindul emléke méltó megörökítésére. Ezek egyike Szatmár megyéé, a rokon és barát Kende Zsigmond alispán ír felkérő levelet Bártfaynak, hogy közvetítő segítségét kérje Einsléhez - Széchenyi,1407 Döbrentei megfestőjéhez - egy nagyszabású, a megyegyűlés termét díszítő portré készítése iránt.1408 A festő kiválasztásában - hiszen a kor főispánjainak, országnagyjainak legkeresettebb hazai festője, Barabás Miklós megkeresése talán logikusabb döntés lett volna - de bizonyára szerepe volt Einsle 1835-ben Bártfay számára festett Kölcsey-portréjának. Másrészt talán Einsle, az újbarokk akadémizmus, megállapodott konzervativizmus képviselője alkalmasabbnak látszott egy nagyszabású, színpa- diasabb, reprezentatív festmény elkészítésére.1409 Bártfay lelkesen veszi kezébe az ügyet, és saját maga készíti el a festmény ikonográfiái programját, részletekbe menő utasításokat adva a festőnek.1410 Még több ízben kiegészíti ezt az első vázlatot például Szatmár címerének rajzával, a képre festendő tekercsek latin felirataival, majd átküldeti Einsléhez 1835-ös, birtokában lévő Kölcsey-portréját. Az elkészült kép, amelyről csak másolat maradt fenn, meglepően hasonlít a Bártfay által aprólékosan megörökített, a személyiség erejét, jelentőségét tükröző tervhez. Az életutat jelezni hivatott kellékek - az oszlopcsarnok, a márványpadló, a tájra nyíló háttér, a zöld posztós politikusi asztal, a könyvek - sok hasonlóságot mutatnak Friedrich von Amerling eszközeiben egyszerűbb, de jóval elevenebb, elegánsabb Széchenyi-képével (1834)1411 vagy például Barabás Miklós Pyrker-port- réjával (1842),1412 illetve későbbi József nádor-festményével (1846).1413 E reprezentatív, archaizáló művek mindenki számára könnyen felfejthető szimbolikája kissé merevvé, személytelenné tette az ábrázolást, viszont tökéletesen megfelelt a nagyméretű, közösségi célra készült, magatartásmintát sugallni akaró, emelkedett hangvételű festmény iránti igénynek. A napló és a festmény egyezései jelzik, milyen erőteljesen befolyásolta, csaknem meghatározta e képtípusnál a létrejövő művet a megrendelő elvárása: a hagyományos, 1402 MTA Művészeti gyűjtemény. 1403 1 838. február 10. 1404 Az olajfestmény átlagára 12-15 arany, a miniatűré 6-8, a vízfestményé 6-7 arany volt. Gerszi, 7. m., 21. 1405 1838. augusztus 31. 1406 £rre részletesebben a 8.3.2. Kölcsey és Szemere című fejezetben! 1407 Széchenyi portréját Bihar és Hont festeti meg 1835-ben, 300 illetve 400 forintért. Szvoboda Dománszky, 7. m., 18. - Az allegória megtervezője valószínűleg maga az ábrázolt volt. Bonyolult, de a korszakban jól érthető ikonográfiái programja népszerű lett, litografált változatban is terjedt. Uo., 57. 1408 Lásd még: Kerényi, Pest..., I. m., 75-76. 1409 Barabás Miklós is fest ebben a modorban, jó példa erre 1886-ban festett, egész alakos Károlyi György-képe. 1410 1838. december 14. 1411 MTA Művészeti gyűjtemény. Kát. 59. 1412 MTA Művészeti gyűjtemény. 1413 MTA Művészeti gyűjtemény.
