Kalla Zsuzsa (szerk.): Bártfay László naplói (Budapest, 2010)
„MIVÉ EGYKOR TALÁN LEHETNI ÁLMODOZTAM" A NAPLÓK ÉS BÁRTFAY - 10. A környezet esztétikája: építészet, lakáskultúra, képzőművészet
680 10. A KÖRNYEZET ESZTÉTIKÁJA... hullámot, természetesen elsősorban a nemzet szükségleteire készülő épületeket. „Minden oda mutat, hogy a’ pestiek a’ tavalyi árvizet felejtik, ’s a’ város még szebben gyarapodik mint azelőtt vala; sőt mondhatni a kiállott veszély sok tekintetben jót tett, mert a nép erősebben épit: [.,.]”1375 Ilyen az építészetileg is jelentős az új vármegyeház (1839-1840), amelynek előterében tartják a kisgyűléseket.1376 Bártfayék sétáinak gyakori célpontja az építkezések, elsősorban a magyarországi klasszicizmus legfontosabb reprezentatív épülete, a nagy európai múzeumokkal egy időben készülő Nemzeti Múzeum, amelynek helyszínén egy ízben maga Pollack Mihály vezeti körbe Bártfayt. Ez az épület természetesen jelkép is, ezért kerül a figyelem középpontjába.1377 A Bártfay szűkebb baráti köréhez tartozó Kölcsey emel szót érte 1836-ban az országgyűlésen,1378 a köz megrendelésére készül, csakúgy, mint az ekkor még csak tervezett Lánchíd, amelynek Bártfay részvényesévé is lesz Tasner Antal - a Lánchíd Társaság titkárának, Széchenyi munkatársának - rábeszélésére.1379 Többször közösen tekintik meg az előkészületek haladását a „hídépítő udvarban”. Bártfay bizonyára fontos vállalkozásnak tartotta a híd létrehozását - amely hosszú időre a korszak emblémája, politikai szimbóluma lesz1380 -, többször kiáll a megvalósítás mellett a baráti vitákban. „Pigayval hevesen szót váltottunk a fölállítandó budapesti híd iránt: ő boszantott beszédével ’s végre kifakadtam.”1381 Sok bejegyzése bizonyítja - egy ízben például a teljes grófi háztartás hazaérkezését kell végigizgulnia a Duna-parton ácsorgó Bártfaynak -, mennyire megnehezítette, időnként megkeserítette a fővárosiak életét a szétszedhető hajóhíd azzal, hogy hiánya veszélyessé, sőt kockázatossá tette a két part közötti forgalmat az elbontás és a jég beállása közötti időszakban. 10.2.1. A PALOTA FELÚJÍTÁSA Károlyi György építkezéseinek szemmel tartása Bártfaynak - mint titkárnak - fontos feladata, ezért a belvárosi palota felújítását irányító Pofiak Mihálynak és a neves bécsi építésznek, Heinrich Kochnak a neve sűrűn szerepel a feljegyzésekben. A legtöbb figyelmet kívánó munka az árvíz által tönkretett Üllői úti Károlyi-major,1382 Bártfayék hajdani otthonának újjáépítése - bár még a belvárosi palota belsőépítészeti kialakulása sem fejeződött be - a napló időszakának a legfontosabb grófi építke1375 1839. szeptember 20. 1376 Tóth Antal, A pesti vármegyeháza, Kner, Budapest, 1972. 1377 Az épület korabeli állapotát mutatja Wigand Baltazár, A Nemzeti Múzeum, 1840. k., MNG, papír, gouache, ltsz. 1952-4725. 1378 Zádor Anna, Klasszicista Pest, Városháza, Budapest, 1993,20. 1379 Károlyi György 1841 júliusában 20 részvényt jegyez, 10 ezer forinttal. Erre lásd részletesebben a 4.1.1. Modernizációs törekvések című fejezetet. 1380 Barabás Miklós - a tervező Clark kérésére készített - akvarelljeinek népszerűsége is jelzi nemzeti ügy jellegét (Barabás Miklós, A Lánchíd építésének első tele, 1841, BTM, papír, akvarell, ltsz. 577; A Lánchíd alapkő-letétele, 1842, BTM, papír, akvarell, ltsz. 578; A hajóhíd a Lánchíd épülő pilléreivel, 1843, BTM, papír, akvarell, ltsz.17.418./a. Majd e vázlatok nyomán születik meg nagy, reprezentatív, a kor neves szereplőit felvonultató, későbbi tablója: A Lánchíd alapkő-letétele, 1859. Lásd A Széchenyi-Lánchíd és Clark Ádám, Városháza, Budapest, 1999. 1381 1839. szeptember 22. 1382 Eredetileg az Üllői út 518., majd 17. szám, a mai Erkel utca 19. A homlokzaton Vessely Ilona készítette emléktábla őrzi a Bártfay-szalon emlékét. Eredetileg majorság állt ezen a helyen, majd 1814-1815-ben Pollak Mihály tervei alapján kétemeletes házat építettek a Károlyi-tisztviselők részére. Az épület jelenlegi alakját Ybl Miklós tervei szerint 1859-1860-as átépítésekor kapta.
