Kalla Zsuzsa (szerk.): Bártfay László naplói (Budapest, 2010)
BÁRTFAY LÁSZLÓ NAPLÓI - 1838. Julius - November II
66 1838. JÚLIUS egy fiút vevén magunk mellé, gyalog indúlánk el a’ Remeteséget521 megtekinteni. Mert a’ tihanyi sziget’ keletéjszaki részén; a’ Balatonra söppedő hegy oldalában két kisebb ’s két nagyobb barlang találkozik, ’s ez utóbbi mind kettőt valaha remeték lakták. Az Apátságtól mintegy félórányira esnek távol. Az út most szőlők alatt viszen oda; ’s hol ezek végződnek a’ hegyoldal meredekebb, ’s csak keskeny ösvény vezet odáig a’ szikla oldalban. Balról magas szirtfalak: jobbról mélység egész le a’ Balatonig, de a’ melly nem épen szédítő (mint nekem előre mondák Füreden), nem veszedelmes, ’s törpe bokrokkal és tüskével benőtt, úgy, hogy a’ lecsúszás’ esetében is könnyen föltarthatná magát az ember. - A’ két barlang csak ugyan jeleit hordja annak, hogy lakásul szolgáltának: mert rakott kőfallal van mind az egyik mind a’ másik elválasztva, ’s két-két rejteket vagy szobát képez mindenik; az egyikben tűzhely’ nyomait is láthatni, sziklában vésett ablakot, ülő helyet ’s a’ t. - Ezeket látván gondolat villant föl bennem e’ localitást522 regénynek használni meg. - Ha valahol, itt bizonyára alkalom lehet arra: Tihany, régente sziget, a’ Balaton’ vizeitől körűlharsogva; a’ magány ’s elvonultság; hajdan erdőség, mire a’ bokrok mutatnak; fen, a’ bérez’ tetején Apátság, - itt a’ sziklaoldalban természettől alkotott ’s kézzel is készített remeteségek, mind meg annyi hely a’ kesergő, vagy világot únt szív elvonulására, vak és nem vak buzgóságú ajtatosság gyakorlására; ’s ehhez gondolva a’ régibb kori életmódot, szokást, történetet ’s a’ t. - Megkerültük ezen keletéjszaki hegy’ derekát ’s a’ nyugati részen kanyarodó utón találtuk szekereinket fölülénk ’s a’ völgyön keresztül, kaszálók, szántó- ’s kukoricza földek közt a’ félsziget nyugati oldalára kocsiztunk, hogy az ott emelkedő úgy nevezett Csúcs hegyre, melly a’ félszigeten legmagosabb, fölmenjünk. Ismételve jegyzem meg: hogy a’ tihanyi félsziget köröskörűi hegyekből áll, mellyeknek lábait a’ Balaton mossa, ’s mellyek néhol meredeken szakadnak le másutt lejtősen. Az egész ollyan, mint valamelly vár hegy-bástyákkal körítve: belseje öböl vagy katlan alakú völgy; ’s itt majd nem épen olly kanyarulaté tó áll mint a’ miilyen nagyban a’ Balaton. Természetesen a’ völgy’ aljában, hol a’ föld nedvesebb rétek és kaszállók állnak, a’ hegy oldalakon szántóföldek ’s a’ még bérczesebb helyeken szőlők. A’ déli és nyugati dombokon pedig hol sűrűbb hol ritkább erdők zöldéinek; de látszik, hogy valaha e’ részben nem sok kímélés gyakoroltatott, mert a’ hegyek csúcsai, bár nyomát viselik az erdőségnek, de nagy részint kopárak, legfölebb bokor és tüske fanyalog még hátaikon. A’ hegy’ tövébe érvén ott hagyánk szekereinket, ’s gyalog menénk. A’ följárás azon az oldalon ritkán álló cserfák ’s bokrok közt viszen, ’s nem épen meredek. A’ fiún kivűl, ki bennünket a’ remete barlangokhoz vezete, midőn itt le száliánk, egy erdőcsősz is bekinálkozék vezetőnkül. Az egész félsziget szirtes, köves; a’ föld kopár, ’s trágyázás nélkül nehezen fogná megteremni az életneműeket.523 Néhol vörös nem csak a’ föld de a’ kő is. Azt tartják, hogy valaha tüzet hányt, ’s találkozik lávanemű kő is ott. Egyébiránt láttam, kivált a’ Csúcs hegyen fejér palakövet is (Schiferstein) és bazalt rétegeket. - Tihany helység alatt, a’ völgyben, hol a’ kaszállók kezdődnek jókora nagyságú tó láttatik, náddal beszegett ’s a’ Balaton alakjához hasonlító. - Mindezeket már délelőtt szekerezés köz521 A Balaton-vidék legépebben fennmaradt és legnagyobb földvára. Az Óvár nevű hegy ovális alaprajzú földsánc- rendszere a bronzkor végén és a korai vaskorban épült fel. Keleti oldalán a 20 méter magas bazalttufa-sziklába vájt barlangok sorozata húzódik, melyekbe a 11-14. század között ortodox görög szertartású remeték vájtak cellákat. Ez Közép-Európában az egyetlen, aránylag épségben maradt remetetelep. Lakóit I. Andrásnak, az apátság alapítójának felesége hozta magával a Kijevi Nagyfejedelemségből, Kr. u. 1050 körül. 522 Helyszín. 523 Azaz: gabonafélék.
