Kalla Zsuzsa (szerk.): Bártfay László naplói (Budapest, 2010)
BÁRTFAY LÁSZLÓ NAPLÓI - 1838. Julius - November II
64 1838. JÚLIUS egy századnál.505 - Az Apát Úr, Brestyenszky Adalbert, igen szívesen fogadott. Inkább magas mint alacsony termetű, ’s mintegy 48-50 éves. Nem kövér; akkor meghűtés miatt változást érzett. Arcza nyílt és bizodalmas; magaviseleté nyájas előadása világos, mívelt ’s mutatja a’ tanult és gondolkodó férfiút. Több évig (húszon felül) a’ mathematikai tudományok’ oktatója volt Győrött. Utazott külföldön. Haszontalan vagy helytelen szót nem hallék tőle; világ ’s ember ismeretei helyesek, nézetei korszerűek. Velünk, vendégeivel magyarúl szólott, és pedig szépen: de úgy vevém észre, németül is jól ’s mívelten beszél.506 - Gyengélkedése mellett is maga ajánlkozott kísérőül a’ viszhang’ helyére, mert ezt még dél előtt kívántuk megismerni. A’ templom s’ Apátság előtt rakás gyermek, fiúk és leányok szoktak őgyelegni, ’s mihelyt idegenek érkeznek, nagy zsibajjal507 körűi veszik az embert ’s kinálgatják csigáikat, kagylóikat ’s a’ kecskeköröm alakú kövecskéket, miket a’ Balaton’ partján szedegetnek össze. - ’s különös, hogy illynemű ’s alakú kövek csak itt találtatnak.508 Kínálkoznak vezetőkűl is a’ viszhang helyére. Most is így történt. Mihelyt az épületből kijövénk, marokkal nyujtogaták ritkaságaikat egyik olcsóbban a’ másiknál olly annyira, hogy a’ concurrentia egy krajczárra is leszállítá némellyek’ ajánlását. Illy kinálgatások közt menénk egy pár száz lépésnyire a’ templom’ éjszaki oldalán emelkedő dombra. Ott arczczal a’ templom felé fordultunk. Az Apát mondá a’ bennünket követő gyermek csoportnak: kiáltsatok! ’s idétlen lárma kerekedék fel a’ visító szájakból, - egyszerre mintha elvágták volna megállott mind, ’s az echo szelídebben visszazengé a’ szózavart. Csak tiszta és csendes időben viszhangzik jól; most a’ szél, a’ mint csapatonként fútt, elkapkodá a’ kiáltást: de némellykor tisztán ’s érthetőn adá vissza. A’ többi közt a’ gyermekek ime szavait: Füred nincs ide messze csak hogy az útja hosszi (N[ota] B[ene] ott hosszit mondanak nem hosszút). - Mondá tovább az Apát: no nevessetek is. Nevettek: - ’s irtóztató kaczaj támadt a’ templomtul vissza. - Lendvay is kiáltá sebesen: répa retek mogyoró ritkán rikít reggel a’ rigó - ’s visszahallok ezt is, ’s még más egyebeket, de a’ mellyek már nem jutnak eszembe. Az echó509 csendes időben 16 szótagot, pen- tametert, hexametert510 kiált vissza. Legérthetőbben azon szótagokat és szavakat, mellyek- ben r betű van. - Mi vendégek az elég meredek domb’ tetejére is fölfutottunk, de az Apát a’ viszhang pontjánál maradt. Oda fen Aspleniumot511 téptem a’ kőszirtrűl emlékezetre. Vörösmarty a’ lármásan kínáló gyermekeket azzal csendesíté le, hogy kérdé: tanultak e valamit? ő csak attól veszi át a’ kagylót ’s követ, ki olvasni fog; két fiú rászánta magát, olvasott, ’s egy pár garast kapott. Én pedig a’ legfiatalabbat néztem ki (talán 5 vagy 6 505 A barokk kolostorban - a szerzetesi életmóddal összhangban - egyszerű cellákat alakítottak ki. Reprezentatív megformálású volt a déli szárny földszintjén a refektórium, a szerzetesi ebédlő és az emeleti könyvtár. 506 Bresztyenszky Béla, Adalbert (1786-1851) matematikus, bencés tanár a győri akadémián. 1838-1850 között tihanyi apát, a pesti bölcsészkar, az Akadémia és a jénai mineralógiai társaság levelező tagja. 507 Azaz: zsivaj. 508 Az eredeti kagyló (Congeria ungula caprae) a ma gyűjthető ún. kecskekörömnél jóval nagyobb méretű volt. Mára csak a kemény, állati karomhoz hasonló, háromszög alakú sarka maradt meg. Az előkerülő maradványokat a pleisztocénkorban a hegyfalból mosta ki a víz, főleg a Gödrösben gyűjthetők. A Gödrös nevét a kecskekörmöt árusító gyerekek által vájt gödrökről kapta. 509 Echónak a helyiek nevezték a visszhangot. Ez a szóalak jelenik meg Csokonai Vitéz Mihály versében is (1789), Vörösmarty és Garay János is írt róla verset. A tihanyi visszhang a helység legismertebb nevezetessége volt a 18. század óta. Az apátság mögötti Visszhangdombról a hang a több mint 300 méterre lévő templom északi oldaláról verődött vissza, 2 másodperc alatt téve meg az oda-vissza közel 700 méteres távot. 510 Közismert visszhangpróbáló szövegnek számított például a gyorsan elmondott rigmus Kisfaludy Károly Mohács című verséből: „Hős vértől pirosuk gyásztér, sóhajtva köszöntlek.” 511 Bodorka. Sziklán élő páfrányféle, árnyas, nyirkos erdőkben, különböző kőzetek repedéseiben él.
