Kalla Zsuzsa (szerk.): Bártfay László naplói (Budapest, 2010)
„MIVÉ EGYKOR TALÁN LEHETNI ÁLMODOZTAM" A NAPLÓK ÉS BÁRTFAY - 7. Az irodalom medialitása
7. AZ IRODALOM MEDIALITÂSA 611 7.1.1. Eötvös József Kölcsey-emlékbeszéde A fenti kijelentésekre, az elhangzó szöveg keltette erőteljes hatásra példa a naplóban Eötvös Józsefnek az Akadémia zsúfolásig telt termében elmondott szónoklata. Bártfay naplójában leírja az eseményt, s visszatérően bejegyzi a beszéd közvetítéséről, másolásáról, ismétlődő felolvasásáról szóló, akár hónapokkal későbbi, adatokat is.892 Az emlékbeszédek hatékonyságát konkrét, a jelenre vonatkozó jelentésük adja. Gyakran az adott közösség aktuális problémáira adott válaszként értelmezhetők. Ez lehet az oka, hogy az évtizedekkel később összegyűjtött, kiadott szövegek „értő” közegüket maguk mögött hagyva már egysíkúnak, ismétlődőnek, sőt közhelyesnek tűnnek. Gyulai Pál írja Eötvös emlékbeszédeiről írt tanulmányában, hogy azok „egyhangúak”, de ez magából a műfajból következik. Saját összegyűjtött beszédei előszavában így mentegetőzik: „Az ily beszédek, ha jól szolgálták az ünnepélyes alkalmat, a melynek létöket köszönik; ha híven tolmácsolták a közhangulatot, a mely rendesen hatások egyik főoka szokott lenni: elérték céljokat, többé nem igazán van közük az irodalommal.. ,”893 Gyulai itt egyértelműen a műfaj erőteljes szóbeliségére és alkalmiságára céloz. Eötvös Kölcsey-emlékbeszé- déről pedig azt írja: „bizonyos bágyadtság ömlik el rajta... csakhogy a szónoki erő ifjú felbuzgása némileg takarja a jellemrajz hiányát”.894 Ahogy az idézetből kitűnik, Gyulai nehezen tudja értelmezni azt a nyilvánvaló tényt, hogy a mű az 1839-es év egyik országos eseménye és Eötvös egyik legjelentősebb sikere lett. A hatás ugyanis nyilvánvalóan nem csupán a szöveg szerkezetéből, tartalmából és retorikai megformáltságából, hanem az előadás módjából, azaz a szituációból eredt.895 A fiatal Eötvös számára a közszereplővé váláshoz vezető úton a legjelentősebb esemény az 1839 novemberében felolvasott beszéd, amely nyilvánosan foglalja össze a megelőző időszak jóval kevésbé látványos szellemi felkészülésének eredményeit és a hamarosan nyíló országgyűlésen meginduló sikeres politikai pályakezdés aktusává válik. Eötvös Kölcseyt követi emlékbeszédei felépítésében; nem fél a szenvedélyességtől, az érzelmes- ségtől és a népszerűségtől, szemben például Toldy biografikus jellegű beszédeivel. Gyulai megállapítása mind Kölcsey, mind Eötvös beszédeire igaz: „fődolog [nála] a szónoklattá vált jellemrajz vagy egy nagy eszmének kultusza, melynek az illető bajnoka volt.”896 A szöveg központi gondolata tulajdonképpen egyfajta főhajtás. Az 1839-es felolvasásnak - mint kommunikációs aktusnak - alapfunkciója az ellentétek feloldása volt, vagyis az ellentétes érdekű társadalmi csoportok kiegyezésének elősegítése, ami az ünnep általános jellemzője. A magyar irodalmi közéletben az időről időre kiéleződő, majd kiegyenlítődő csoportkonfliktusok elsősorban generációk közötti ellentétekben jelentkeztek. Itt a fiatal Eötvös és baráti köre került szembe nyilvános fellépése kezdetén Bajzáék, azaz az Athenaeum körével.897 892 1839. november 24. 893 Gyulai Pál, Emlékbeszédek, I., Franklin Társulat, Budapest, 1902,1. 894 Gyulai Pál kritikai dolgozatainak újabb gyűjteménye. 1850-1904, s. a. r. Horváth János, MTA, Budapest, 1927,260. 895 1 839. november 24. 896 Uo., 259. 897 Ahogy Bajza egyik levelében írja: „A kis Szalay valami verses és kritikás gyűjteményt fog kiadni. A dolgozó társak mind juristák, az ő collegáji. Bár csak új litterátoraink illy korán könyveket ne adogatnának, a kiből valami lesz közzűlök, később úgyis megbánja.” Bajza József levele Toldy Ferenchez. 1829. augusztus 11. = Bajza..., I. m., s. a. r. Oltványi, 541. - Kazinczy egy Kölcseynek írott félmondata szintén személyes ellenszenvre
