Kalla Zsuzsa (szerk.): Bártfay László naplói (Budapest, 2010)

„MIVÉ EGYKOR TALÁN LEHETNI ÁLMODOZTAM" A NAPLÓK ÉS BÁRTFAY - 7. Az irodalom medialitása

7. AZ IRODALOM MEDIALITÁSA 609 tes ez a kettősség, hogy a naplóban csak ritkán van utalás rá.878 A napló bejegyzéseiből valószínűsíthető, hogy Bártfay minden valószínűség szerint rendszeresen kézbe vette az Allgemeine Zeitungot is.879 A két nyelv egyre inkább eltérő súlyú hétköznapi használata más forrásokkal ösz- szevetve is nyilvánvaló. A 1840-es évek elején a német öntudatú polgári értelmiség be­olvadási készsége már igen erős, s egyre kevésbé illik németül megszólalni: „a polgár legfeljebb házi használatra őrzi meg a nyelvét, egyébként az uralkodó tónushoz alkal­mazkodik, ha néha nehezére esik is.”880 Az arisztokrata körök bizalmas nyelve azonban továbbra is a német vagy a francia maradt. Ennek ellenére Széchenyi megdöbbent azon, hogy Károlyi Györgyné, aki nyilvános fogadásain csak magyar társalgást engedélyez, saját gyermekével németül beszél.881 Ennek a kettősségnek a naplóbeli nyoma, hogy a Bártfaytól rendelt, a Károlyi-gyermekek által bemutatandó színdarab német nyelvű.882 Károlyiné ebben az időszakban többször fellép a Teleki Lászlóék szervezte műkedvelő arisztokraták magyar, francia és német nyelvű előadásain az Angol királyné nevű fo­gadó termeiben.883 A német nyelvű polgárság megmagyarosodásának érdekes alakja volt Steinacker Gusztáv884 pedagógiai író, aki családjával együtt Bártfayék közeli barátja. Ő, az Übertra­gungen. Virágfüzér az újabb magyar lyrai költészet mezejéről című, 1840-es versgyűjte­mény fordítója. Műveinek kiadását Bártfay baráti szívességként közvetíti. A leányiskolák számára készült német nyelvtanában a példamondatokban a magyar és a német haza- fiság és kultúra együtt szerepel a morális tanulságokkal: „Kisfaludy Károly és Kölcsey Ferencz Magyarország legjelesebb költői közé tartoznak.” - „Schiller Fridrik, Göthe Far­kas, Wieland Márton és Herder Godofréd, Németország leghíresebb költői, Weimárban 878 1838. augusztus 31., 1838. július 9., 1838. július 22., 1839. augusztus 7., 1840. július 1„ 1841. április 12. 879 1 840. december 17. - Az Allgemeine Zeitungnak ekkor 4500 előfizetője van a Habsburg-monarchia területén. Ez a belföldi lapok előfizetőinek kétszerese. Szellemi irányítója Metternich bizalmasa, Friedrich Gentz. Bár a lap független, a nagyszámú előfizető és a kiadó más sajtótermékeinek eltiltása révén Bécs erős nyomást gyako­rolhatott rá. Időről időre azonban más hirforrâşokat is igénybe vesz a szerkesztőség, például Pulszky Ferenc is tudósítója volt. Kossuth Lajos iratai..., I. m., 75. 880 Ismeretlen leveléből idézi Pukánszky Béla, Német polgárság magyar földön, Lucidus, Budapest, 2000, (első kiadás: Franklin, 1940), 42. 881 Gr. Széchenyi István naplói, V, I. m., 252. 882 Ugyanakkor a grófné szorgalmasan tanul magyarul, 1841-ben nyelvmestert is fogad. Velkey, I. m., 80. - 1841. március 31. 883 Regélő 1841. március 28., 1841. április 4. Lásd Kerényi Ferenc, A főrendi ellenzék műkedvelő színjátékai 1841-ben, ItK 1976, 87-90. 884 Steinacker Gusztáv evangélikus lelkész, Bécsben született, apja kereskedő, anyja Katharina Malvieux, Bécs- ben és Pesten élő hugenotta család leszármazottja. Gyermekkorában a szülők Pestre költöznek, bécsi és hallei teológiai tanulmányok után TiszafoíFon nevelő a Bánífy-családnál. Felesége Wester Aurélia (a napló­ban Steinacker Aurélia), a debreceni református leányintézet igazgatója. 1839-ben születik meg fia, a magyar- országi németség összefogására törekvő nemzetiségi politikus, Edmund. Később Gölnicbányán lelkész, 1842-ben itt írja meg latin önéletrajzát. Már ekkor németül versel. Később Triesztben, majd Weimarban, Buttelstedtben lesz lelkész. Hányatott pályáját liberális nézeteinek és tevékenységének - például antialko­holista kampányának - köszönhette. Igyekezett a magyar irodalmat megismertetni német nyelven, előadá­sokat tartott és magyar versek gyűjteményét adta ki németül. Steinacker Gusztávra lásd: Gerhardt Péter, Asszimiláció és disszimiláció az önéletleírásban. Fest Imre és Edmund Steinacker esete, Aetas 2008/3, 34-37. - Művei: Steinacker Gusztáv, Herzensklänge. Ausgewählte Dichtungen von G. Treumund, Leipzig, 1845. - A naplóban szóba jöhető műveiről lásd részletesebben 11. Női életpályák (1.): a feleség és a hajadon lány című fejezetben (11.3.1. A pesti leánynevelőben és Bártfayéknál). - 1840. február 17., 1840. február 18., 1840. március 14., 1840. március 20.

Next

/
Thumbnails
Contents