Kalla Zsuzsa (szerk.): Bártfay László naplói (Budapest, 2010)
„MIVÉ EGYKOR TALÁN LEHETNI ÁLMODOZTAM" A NAPLÓK ÉS BÁRTFAY - 7. Az irodalom medialitása
7. AZ IRODALOM MEDIALITÂSA 607 majd a Csiga-vendéglőben.864 A Nemzeti Kaszinót drágának és feszélyezőnek érző értelmiségiek olyan helyet kerestek, ami nem bálokra, dinerekre és kártyázásra, hanem meghitt, otthonos együttlétekre alkalmas.865 (1844-ben Vörösmarty meleg ajánlásával a társaság első nevezetes felfedezettje Petőfi Sándor lesz. Bártfay naplója beszámol arról, hogyan figyeli és támogatja a nehéz sorsú, de jól író, intelligens és tehetséges fiatalembereket.)866 Az irodalommal kapcsolatos interakciókra figyelve e területet csak távolról érintő, mégis érdekes következtetések levonására nyílik lehetőség. A naplóban például férfiak és nők egyaránt felolvasnak a másik nem képviselőinek, de más-más célból. A közös szellemi élmények átélésére való felhívás, a gondoskodás a férfiak jellemző gesztusa, a könyvküldéssel együtt az udvarlás egy formáját is jelenti.867 A nők viszont a betegápoló tevékenység részeként, a fájdalom csökkentésére, az együttérző, segítő jelenlét biztosítására olvasnak fel könnyű, szórakoztató irodalmat.868 A medialitás fogalma napjainkban a közvetítettség mibenlétére, egy elméleti paradigmaváltás következményeire kérdez rá - az irodalomtudomány „önmeghatározási kísérlete.”869 Az alábbiakban más jelentésben szerepel a kifejezés, én a medialitás antropológiai megközelítésű használatát, az irodalomról szóló beszéd kézzelfogható közvetítő közegeit vizsgálom.870 A szöveg műfajából, azaz a „tevékenységnaplóból” következően ugyanis bőven szolgál adatokkal a tágabban értett irodalom megjelenési formáinak (publicisztika, történelmi ismeretterjesztés, esztétikai, kritikai írások, szónoki beszéd stb.) feltérképezésére. 864 A kör 1841 előtti időszakáról: Völgyesi, Egy siker..., I. m., 139. 865 1 841. május 24., 1841. október 16. 866 A számos név közül néhány: Pap Endre (1817-1851) költő, publicista. Ügyvédi joggyakorlatát Kölcsey Ferenc mellett végezte, az Athenaeumban publikált. - Barthos János (a naplóban Muki) (1821-1894) író. Joghallgatóként lakik Pesten 1838 augusztusától Bártfaynál. Márk álnéven Caesar című (1840), majd a Corday'gyermeke (1841. július 20., 22.) című novellája jelenik meg az Athenaeumban. A Honderű ben, a Regélő ben, a Pesti Divatlapban, az Életképekben publikál. Itt jelent meg a Külszín és való című, 12 arannyal jutalmazott novellája. - Lovassy László (1815-1892) az országgyűlési ifjúság vezére, a Wesselényi Miklós mellett rendezett pesti gyűlés szónoka. - Medgyes Lajos (1817-1894) kolozsvári bölcsész-teológus hallgató, 1836-tól a kolozsvári Nemzeti Társalkodó munkatársa, Fibán című verses történeti elbeszélése második díjat nyer a Kisfaludy Társaság 1840. évi pályázatán. Az Apafi fejedelem korában játszódó, drámai fordulatokban gazdag, komor hangulatú költői beszélyt az 1841. február 6-i közgyűlésen Bártfay olvassa fel, aki a napló tanúsága szerint előzőleg változtatott a szövegen. - Nagy Imre debreceni kollégiumi hallgató. Szintén Bártfay olvassa fel a halála előtti Hattyúdalt, „mellyet kevéssel halála előtt írt, s melly jeles költői tehetségét és műveltséget bizonyít.” (1840. február. 18.) - Tóth Lőrinc (1814-1903) költő, az Akadémia és a Kisfaludy Társaság tagja és az utóbbi első titkára, Bártfay jó ismerőse, a Pesti Hírlap munkatársa, az Athenaeumban publikál. - 1839. február. 3., 1840. június 7. 867 Lásd ehhez a 7.2.2. Olvasmányok című fejezetet. - 1838. december 11., 1839. július 1. - Erre lásd részletesebben all. Női életpályák (1): - a feleség és a hajadon lány című fejezetben. 868 1 840. január 1-2. 869 A teljes kötet célkitűzése: módszertani ajánlatok „az irodalom és az irodalmi élet teljes társadalmi vérkeringésének” feltárásához. Poszler György, Előszó = Szerep és közeg. Medialitás a magyar kultúratudományok 20. századi történetében, szerk. Oláh Szabolcs - Simon Attila - Szirák Péter, Ráció, Budapest, 2006, 10; illetve Kulcsár Szabó Ernő - Szirák Péter, Történelem, kultúra, medialitás, Balassi, Budapest, 2003. Számos tanulmány a kultúr-, gondolkodástörténeti perspektívából szemléli a „szóbeliség és a kezdődő írásbeliség médiatechnológiai vizsgálatát”, ezen a ponton kapcsolódik az általam vizsgált jelenségekhez. Például Simon Attila tanulmánya: Kulcsár Szabó - Szirák, I. m., 102. 870 Több kötet is hasonlóan határozott irányt vesz. Ezekben a „területrendezést” lezajlottnak tekintik a történet- tudomány, az irodalomtudomány, az esztétika- és az eszmetörténet illetékességi köreiben. A látható könyv. Tanulmányok az irodalmi medialitás köréből, szerk. Hász-Fehér Katalin, Tiszatáj Könyvek, Szeged, 2006, különösképpen Előszó, 7-15; Prima manus. Tanulmányok a felvilágosodás korának magyar irodalmából, szerk. Keszeg Anna - Vaderna Gábor, Ráció, Budapest, 2008. A kötet egyik tanulmányának bevezetője „az irodalom „senkiföldjére tévedt” kutatóiról beszél.
