Kalla Zsuzsa (szerk.): Bártfay László naplói (Budapest, 2010)
„MIVÉ EGYKOR TALÁN LEHETNI ÁLMODOZTAM" A NAPLÓK ÉS BÁRTFAY - 7. Az irodalom medialitása
606 7. AZ IRODALOM MEDIALITÁSA jobb felén.”857 Ha melléolvassuk Vörösmartynak a darabot ugyanakkor, talán éppen vele együtt látó Athenaeum-beli színibírálatát, látjuk, hogy szerinte a vérgőzős rémdráma „az akkori világ romlottságát nagyszerüleg ábrázolja. [...] Sajnálni lehet, hogy a mű jóságának az előadás távolról sem felelt meg. Nagyobb része ismét érthetetlen volt. Kivételt érdemel Lendvay Aquila’ szerepében, ki azt jól fogta fel, mind hatással adta, és Fáncsy Cherea’ szerepében. Egressy Caligulában akadozott ’s ez igen kár; mert Caligula nem hálátlan feladás s egész figyelmet érdemel. Még egy botránkoztató dolgot kell említenünk Komlóssyné858 (Juniua) folyvást nagy szerepekben játszik, kín magának, kín a nézőnek. Mi még ügyességét sem akarjuk kérdésbe hozni; de annyi bizonyos, hogy kácsahang, mellyel szerepének indulatosabb helyeit elsápogja, nem illyen nagy színpadra való.”859 Vörösmarty provokatív megjegyzése nem áll egyedül, a Jelenkor szintén megbotránkozta- tóan nevetségesnek tartja a régi színpadi stílusban játszó, éneklő-síró, a társulatból kilógó színésznőt.860 A kritika nem marad válasz nélkül. A 20 éve a vándorszínészként működő színésznő - akit rendező férje révén szerződtetett a színház - kikéri a bírálat hangnemét a maga és a családja nevében: „Húsz évi fáradozásomért gúnyoló humorával mi okból kíván egész haza előtt nevetségesség tenni? - Ha nem tetszem vagy rosszul játszom, írja azt, hirdesse! De minden gúnynév, vagy csúfolódás nélkül, ezt tőle mint tudós társaság tagjától, olly komoly és érdemes férfiútól méltán kívánhatom. [...] De engedjen meg: a’ kácsa-nyelv’ hangja éles, gyomra erős, gyíkot, békát emészt, ’s nem hogy mérgöktől szár- nyaszegett lenne, még tollasodik, és hízik; engedjen meg V. úr, ez csak kácsa-hápogás.”861 Gúnyosan hozzáteszi még, hogy éppen nem Vörösmarty drámái fogják becsábítani az egyszerű embereket a színházba, nem a Salamon királytól vagy az Árpád ébredésétől van tele a karzat. Vörösmarty válasza nagyívű elmélkedés a színikritika céljáról és hatékonyságáról, útmutató a fiatal nemzedéknek, a Bártfay által is kedvelt Komlóssy Idának címezve.862 Bártfay semleges hangú bejegyzéseiből nem derül ki, hogy itt a pesti művészeti élet egy messze hangzó botrányáról van szó, amely nem szűkölködött a becsületsértő, éles kitételekben, a gyilkos iróniában, de valójában a színészet magasabb, nemzetfelemelő céljairól szólt. A naplóból ugyanis csak annyit látunk, hogy két barát miként osztja meg egymással nézeteit egy készülő cikkről: „Hazajövet betértem Vörösmartyhoz, ki fölolvasá előttem Komlósyné (színésznő-) feleletét ’s az erre készülő viszon feleletet.” A korszakban az értelmiségi életforma meghatározó részének számított a művelt társalgás, az olvasmányok, hírlapi cikkek megvitatása. Az együttlét egyik célja a személyes önkifejezés gyakorlása, a nézetek ütköztetése, a „kiművelődés” mint a megbízható saját ízlés kialakításának legfontosabb módszere. Ez egyben szolgálatára van az „emberiség’, műveltség’, ’s valódi hazafiság’ nyereségére ’s jobblétünk’ virágoztatására”863 is. E tevékenység helyszínének és gyakorlati terepének számít például az az 1841-ben alakult művészeti egyesület, amely később Nemzeti Kör néven működött az ún. Lamacs-féle, 857 1 83 8. december 10. - 1062 néző volt jelen, 13-an ültek a páholyokban. 858 Komlóssyné (1805-1855) férjével együtt a miskolci - és több vidéki - társulat tagja volt, férje 1838 augusztusától a Pesti Magyar Színház rendezője, ekkor szerződtetik őt is. 859 December 10. Caligula, Athenaeum 1838, II, 50. sz., 16, 799-800; VMÖM XIV. köt., I. m., 184. 860 Uo., 550-553. 861 Uo., 186. 862 1 838. október 25. - Vörösmarty válasza: Uo., 187-193. 863 1 839. március 9.
