Kalla Zsuzsa (szerk.): Bártfay László naplói (Budapest, 2010)
„MIVÉ EGYKOR TALÁN LEHETNI ÁLMODOZTAM" A NAPLÓK ÉS BÁRTFAY - 6. Az 1839/40-es országgyűléstől a Kelet Népe-vitáig (1839. június - 1841. december)
6. AZ 1839/40-ES ORSZÁGGYŰLÉSTŐL A KELET NÉPEVITÁIG... 603 A szerző, Nagy Károly, egyébként az egyik legkiválóbb liberális közíró, a Világ támadásai ellen névtelenül jelentet meg egy cikket a Pesti Hírlapban.840 Bártfay bejegyzéseiben jelen van az újkonzervatív oldal éles reakcióinak lenyomata is,841 elsősorban az általa nagyra becsült fiatal Helytartótanácsi tanácsos, Dessewffy Aurél személye miatt.842 - A Világ, ahol Dessewffy X. Y. Z. álnév alatt publikál, ismert nevekből álló szerzőgárdát tudhatott sorai között (Andrássy József, Császár Ferenc, Luka Sándor, Zarka János, Zichy Jenő és Ödön, Apponyi György, Czindery János, Sztáray Albert), néha azonban a szerkesztő, Jablanczy Ignác állt a sarkos megfogalmazások mögött: „Hazajővén Eichmajertöl, estve Szemere P[ál], elhozá a’ pesti hírlapot, hol Kossuth és Puky Miklós élesen felelnek Gróf Dessewffy Aurélnek.”843 Az újság hosszan és ironikusan idézi Dessewffyt: „[...] a nemes gróf imigy rekeszti be boszú haragos czikkelyét: »Nem az a kérdés; egy részről gróf Teleki József és Lonovics József, vagy más részről gróf Széchenyi István és Deák Ferencz legyenek e a’ nemzet vezérei------hanem egy részről ezen tiszteletes osztály maga minden árnyéklati különbségeivel mint egy egész, más részről egy központi zászló alatt Madarász László, Somogyi Antal, Mezőssy László és Puky Miklós a’ magyar radicalizmus commis voyageursjei (egyébiránt meglehet mind igen erényes emberek) állanak; és a kérdés az: valljon - szabad e ’s illő e, hogy imezek, kik a’ hazát még semmi hálára nem kötelezték - - kiket a nép képviselőinek soha sem vallott, alkotmányt és sajátsági jogot rontó indítványaik létrehozását a’ fenyegetés szemtelen hangján akarják tőlünk kicsikarni?) - és mi azt feleljük, hogy azon nemzet, mely magán illymód engedne paczkáztatni, maga magát eltemetné.« Eddig a’ ns. Gróf, - és éljen a’ tactica és hideg megfontolás! - Igenis gróf úr! Azon nemzet, melly magán illymód engedne paczkáztatni, mint a ns gróf szeretné, magát eltemetné. - és azért nem, nem és nem háromszor, de örökre nem.”844 845 Puky szerint Dessewffy a „gorombaság bárdolatlan fegyveréhez nyúlt” Vádaskodásiban.848 A szóváltásban kurzívan szedett szó, a „szemtelen hang” itt kulcsfogalom. Jelzése annak, hogy Dessewffy a Pesti Hírlap retorikai hatékonyságában észrevette a nyílt fenyegetést, A Kelet Népe-vita igazi tétjét, azt „hogy az írott sorok közt láthatatlan betűkkel áll másvalami.”846 Nem a program különbözősége és nem csupán a Széchenyi által kifogásolt stílus, modor és taktika állította szembe a két felet egymással: a liberálisok Kossuth vezette csoportja ugyanis a demokratikus nyitás felé halad.847 6.3.6. A VITA UTÁN A Pesti Hírlap 1841-es megindulásával a közéleti viták, a polarizálódó vélemények - a megyegyűlések szóbeli fórumai mellett - egyre inkább a politikai publicisztikában kapnak írásban is nyilvánosságot. A nyomtatott sajtó a közvélemény fontos irányítójává válik. Ezt teszi egyértelművé az a november 20-án a Pest megyei közgyűlésen hozott határozat, 840 Nagy Károly, Egy kis antidotum, Pesti Hírlap 1841. november 27., 95. sz., 44. 841 Lásd összefoglalóan: Dénes, Közüggyé..., I. m., 28-52. 842 Lásd a 4.1. Átjárók a politikai táborok között című fejezetben. 843 1841. november 18. 844 Kossuth Lajos, Vezércikk. (Viszonzás II.), Pesti Hírlap 1841. november 17., 771-772. 845 Gr. Dessewffy Aurél „Adj Istenére” „Fogadj Isten” Puky Miklóstól, Pesti Hírlap 1841. november 17., 772. 846 Dénes, Közüggyé..., I. m., 37. 847 Összefoglalóan: Varga János, I. m.
