Kalla Zsuzsa (szerk.): Bártfay László naplói (Budapest, 2010)
„MIVÉ EGYKOR TALÁN LEHETNI ÁLMODOZTAM" A NAPLÓK ÉS BÁRTFAY - 6. Az 1839/40-es országgyűléstől a Kelet Népe-vitáig (1839. június - 1841. december)
604 6. AZ 1839/40-ES ORSZÁGGYŰLÉSTŐL A KELET NÉPEVITÁIG... amely a megyei törvényszékek elhangzó beszédeinek cikként való közzétételéről született, heves vita után. Itt többek között Széchenyi és Dessewffy Aurél vélemény került szembe a Kossuth vezette ellenzékével. Ebben az időszakban Bártfay naplójában is megsűrűsödnek a hírlapolvasással kapcsolatos, de tematikus megjelölés nélküli megjegyzések.848 Nem lehet véletlen, hogy Bártfay a május-júliusi időszakban kap kedvet egy név nélkül folytatott hírlapi vitához az Athenaeum szerkesztőségével, melynek hangneme a játékosan gúnyolódóból fokozatosan válik sértően kemény hangúvá.849 Válaszainak fóruma a Jelenkor melléklapja, a Társalkodó. A Kelet Népével kapcsolatos bejegyzések rávilágítanak arra is, hogy Kossuth fellépése és a Pesti Hírlap megindulása lehettek a közvetlen okai annak, hogy Bártfay mind szorosabban Széchényihez kezd kötődni. Bártfay másolatában maradt fenn például az a kölcsönös becsületsértéseket tartalmazó, 1844-es Széchenyi-Kossuth-levélváltás is a fiumei vasút ügyében, ami tanúskodik a két politikus egyre erősödő ellentétéről.850 Ebben az időszakban Széchenyi és Károlyi György között is helyreállt a korábban megszakadt baráti kapcsolat. 1841-ben, mikor megszületik Károlyi Gábor, Széchenyi lesz a keresztapja.851 A Kelet Népe-vitát közvetlenül lezáró momentum Deák Ferenc beszéde, aki a büntetőtörvénykönyv és -eljárás megújítására létrehozott választmány ülésére érkezik Pestre. Este szállásán az ifjúság fáklyás zenével tisztelgett előtte és Erdélyi János üdvözölő beszédében a nemzet vezérének nevezte: „Az ellenőri hivatalban délig. Délután olvasgattam. Estve Karlovszky látogatott meg. Vele mentem 10 órakor a’ fáklyás zenére, mellyet az ifjúság adott Deák Ferencznek; az angoly királyné vjendég] fogadóban: ő a’ balkonról felelt.”852 Deák válaszában békére és egyetértésre szólította fel a közönséget. Utalt az év elején Kossuth és Széchenyi között kirobbant vitára: „Eljött igenis az átalakulás időkora, és pedig eljött ezen időszak legfontosabb évszaka, melyben nem csupán lelkesedésre, de még sokkal inkább hideg, komoly megfontolásra, fáradhatatlan munkásságra van szükség [....]. S e komoly megfontolás egyik legszükségesebb szövetségese a türelem egymás személye, egymás vélekedése iránt.. .”853 A Bártfay-napló megjegyzései a magyar politikai életről ezzel a bejegyzéssel zárulnak. Deák alakjának megidézése így akár jelképesnek is tekinthető, hiszen Bártfay a maga számára is példaértékűnek az ő közéleti attitűdjét, tevékeny, gyakorlatias, ellenzéki szellemiségű, de kompromisszum-kész magatartását tartotta: „Ebéd után beszélgeténk. Kedves, igazán okos és tanult ember, nagy férfiú Deák. Szeretni kell őt és tisztelni. Olly világos, tartalmas, folyó előadást még alig tapasztaltam könnyűséggel ,s mérséklettel párosulva. Valóban nagyra becsülöm őt, ,s igen örvendek, hogy ma, talán már harmadszor ebédelvén szegény asztalomnál, alkalmam lehete őt még közelebb ismerni.’854 848 1841. augusztus 29. „Egész délután olvastam hírlapokat s egyebet.” 849 Erre részletesebben lásd a 7. Az irodalom medialitása című fejezetben (7.2.4. Közjáték: Bártfay az Athenaeum szerkesztőségével szemben). 850 B. L. másolata, Levélváltás Kossuth és Széchenyi között a fiumei vasút ügyében, 1844, 18 f., OSZK Kt., Quart. Hung. 1279,1. kötet, 9. fólió. 851 Lásd a jelenet interpretációs bizonytalanságát a 2.2. A következtetések módszereiről című fejezetben. 852 1841. november 28. 853 Ferenczi, Gr. Széchenyi..., I. m., 95. 854 1 839. március 30. - Bártfay Lászlóné hagyatékából kerül a Magyar Tudományos Akadémia gyűjteményébe Barabás Miklós 1841-es, kiváló Deák-portréja. Erre lásd részletesebben 10.1.1. Festmények című fejezetben (10.1. Alakás; 3.7.2.I.)
