Kalla Zsuzsa (szerk.): Bártfay László naplói (Budapest, 2010)
„MIVÉ EGYKOR TALÁN LEHETNI ÁLMODOZTAM" A NAPLÓK ÉS BÁRTFAY - 6. Az 1839/40-es országgyűléstől a Kelet Népe-vitáig (1839. június - 1841. december)
602 6. AZ 1839/40 ES ORSZÁGGYŰLÉSTŐL A KELET NÉPE-VITÁIG... legyünk nyugodtan, erősebb alapokon áll.”826 Eötvös azt jósolja, hogy hosszú távon kiegyenlítődés várható, mert lehet, hogy most Széchenyi népszerűségvesztéséhez vezet a mű, de remélhető, hogy a hazaszeretet egyesíti majd a szembenálló feleket.827 Bártfay ismét jegyzetel, naplója arra is tanú, hogy az eladott példányok számát jóval meghaladja a tényleges olvasók száma.828 6.3.5. Kossuth felelete és Nagy Károly Daguerreotypja (L841. szeptember-november) Széchenyi felvetéseire Kossuth augusztus elsejei keltezésű és szeptember 8-án megjelenő röpirata829 ad igazi választ. Ebben Kossuth cáfolja Széchenyinek azt a történeti vízióját, hogy az ő működése indított volna el új folyamatokat. Szerinte jelentősége pusztán abban áll, hogy „ujjait a kornak üterére tévé és megérté lüktetéseit.”830 Azaz írása kétségbe vonja, hogy egyetlen ember képes lenne befolyásolni az események menetét. Bártfay napokkal a hivatalos megjelenés előtt jut hozzá, és elsősorban Károlyival osztja meg véleményét.831 Bártfay számára sem lehetett közömbös Kossuthnak az az állítása, hogy az anyagi és/vagy a szellemi nemzeti felemelkedést nevezte meg Széchenyi és Wesselényi felfogásának különbségeként: „Az első közvagyonosság útján akar vezetni közszabadságra; a második pedig közszabadság útján vagyonosságra.”832 A Kelet Népé ben több helyütt következetlenségeket lát, s rámutat a szöveg belső ellentmondásaira - erre az érvelési módra a napló is reagál, akárcsak Nagy Ignác a Jelenkorban, „ügyes ügyészi fogásokat” vetve Kossuth szemére.833 Kossuth nyomatékosan figyelmezteti a főrendeket a kor szavára, ami pedig egyenlő alkotmányos jogokat kíván, valamint az ősiség eltörlését, a jobbágyság megszűntetését és egyenlőséget a közhivatalok betöltésében.834 Még egy - Bártfayhoz szorosan kötődő835 - röpiratszerző művét említi a vita kapcsán a napló. Nagy Károly írása, a Daguerreotyp, név nélkül jelent meg Pozsonyban 1841 őszén. A Széchenyire és Kossuthra csupán gúnyos szarkazmussal utaló mű836 álláspontja nem lephette meg Bártfayt, hiszen jól ismerte barátja éles elméjét és nyelvét.837 Az afo- risztikus, „pajzán” szöveget Széchenyi naplója „Nagy Károly Marat-ja”-ként aposztrofálja,838 de a volt alkalmazottjával feszült viszonyban álló Károlyi György is szóba hozza a röpirat miatti bosszúságát Bártfaynak: „Délután a’ Grof jővén be hozzám, panaszkodni kezdett a’ Daguerreotype ellen...”839 826 I/O., 74. 827 Uo„ 75. 828 1841. szeptember 1., 1841. szeptember 12. 829 Kossuth Lajos, Felelet Gróf Széchenyi Istvánnak Kossuth Lajostól, Pest, Länderer és Heckenast, 1841. 830 Ferenczi, Gr. Széchenyi..., 1. m„ TI. 831 1841. szeptember 4., 1841. szeptember 5. 832 Uo„ 77. 833 1841. szeptember 7., 1841. szeptember 8. 834 Uo„ 79. 835 Kettejük kapcsolatáról és Nagy Károly személyéről, pályájáról lásd a 6.3.5. Kossuth felelete és Nagy Károly Daguerreotypja (1841. szeptember-november) és Nagy Károly levelei, I. m„ kiad., bev. Kovács, 63-86. 836 Ferenczi, Gr. Széchenyi..., I. m„ 103. 837 1841. november 1., 1841. november 2., 1841. november 3. 838 Széchenyi, I. m„ 869. 839 1 841. november 15.
