Kalla Zsuzsa (szerk.): Bártfay László naplói (Budapest, 2010)
„MIVÉ EGYKOR TALÁN LEHETNI ÁLMODOZTAM" A NAPLÓK ÉS BÁRTFAY - 6. Az 1839/40-es országgyűléstől a Kelet Népe-vitáig (1839. június - 1841. december)
6. AZ 1839/40-ES ORSZÁGGYŰLÉSTŐL A KELET NÉPE-VITÁIG... 585 remben tartatott, hol a’ hajdúk szoktak máskor állani. Elnök Simoncsics. Összevissza beszélt kiki, bár mindössze alig volt, a’ hallgatókkal együtt, 50-60 ember. - Beszélt Steinbach is, de nem hallhattam a’ lármától, mit? Kovács, az egykori Alispán, úgy kívánta a’ közgyűlést hirdettetni, hogy egyszersmind kimondassék, hogy az követválasztási gyűlés lesz. Azonban Nyáry fölhozta, hogy erről a’ kisgyülés nem rendelkezhetik, hanem fog a közgyűlés.”705 A határozat végül - kerülve a nyílt konfliktust - egyelőre nem küldte fel őt Pozsonyba, mégis a megye hivatalos követének tekintette. Tudták, hogy a kormányzat mindenképpen megakadályozná a Pozsonyba való felutazását. A másik követ viszont utasítást kapott arra, hogy Ráday ügyét elsődleges, azaz mindent megelőző sérelemként terjessze elő az országgyűlésen. A jogvédelem ügyében viszonylag kevés megye állt ilyen határozottan az elsődleges sérelem álláspontján. Többen fontosnak ítélték ugyan a sérelmek ellen való lépéseket vagy kegyelmet kértek a vádlottaknak a hűtlenségi perekben, de a sérelmek jogorvoslatát nem szabták feltételéül annak, hogy a többi ügyet tárgyalják.706 Bártfay bejegyzésében finoman érzékeli, érzékelteti a felemás helyzetben fontossá váló apró gesztusokat és a háttérben való megegyezést sejtető elemeket. Kétségtelenül feltűnő volt, hogy József nádor sem személyesen, sem közvetetten nem avatkozott be az eseményekbe.707 A szólásszabadság kérdésében a Pest megyei ellenzék tehát a kényszerítő jogvédelem álláspontjára helyezkedett (s június 5-én ezt tűzte ki célul az Alsótábla első ülése is), azaz a helyzet rendezéséig, a sérelmek orvoslásáig a továbbiakban sem volt hajlandó támogatni a királyi propozíciókat (pl. az újonc-megszavazás kérdését). Mindez több hónapos állóháborút eredményezett az országgyűlésen.708 A helyzetből végül az következett, hogy az országgyűlésen és a megyei közgyűléseken is mind nagyobb hangot 705 1839. május 14. 706 Erdmann, A Ráday-ügy, 1839, Levéltári Közlemények 2002/1-2, 67-68. 707 „Pest V[árme]gye mai napra közgyűlést határozván mindjárt reggeli után oda menék. Számos nép gyülekezett, mivel a’ vásár’ ideje is beállott; a’ más megyék országgyűlési követeinek nagy része Pozsony felé utazván itt volt; a’ Primás installatiojára szinte sokan igyekeztek Esztergom felé; és a’ Pest megyei nemesség nem tudván mi történik a’ Rescriptummal melly Gr[óf]. Ráday Gedeont a’ követségtől eltiltja, számosabban jött be, hogy ha az eset úgy hozná magával követ-választás is legyen. - Fölolvastatván a szokás szerint kemény kitételeket magában foglaló Rescriptum, néhány pillanatig csend uralkodott. Első[!] állott föl Fáy András, ’s a’ dologhoz illő komolysággal ’s nyugalmas mérséklettel, de nagyon alaposan szólott. Igyekezett megmutatni, miként azon Rescriptum minden tekintetben alkotmányos szerkezetünkkel ’s törvényinkkel összeütközik - ’s azt javaslá: hogy mivel Gróf Ráday a’ nemesség nagy többségének bizodalmából választatott, ’s mind azon tulajdonokkal bír, mellyek egy orsz[ág].gyűlési követben megkívántatok, más követ ne választassák: de mivel a’ Rescriptum Gr[óf]. Ráday ellen fenyegetést foglal magában, nehogy akár physikai erőszaknak akár egyéb személyes kedvetlenségnek kitéve legyen, most kezdetben csak az egyik követ, Szentkirályi Móric menjen föl országgyűlésre ’s ott az Országos Rendeknek a’ sérelmet előadván, azt mindenek előtt orvosoltatni igyekezzék. A’ mi megtörténvén ’s az akadály elhárittatván, Gr[óf]. Ráday is fölmegyen, addig pedig mint megválasztott, valóságos követ itthon maradjon. Egyébiránt ugyan e tárgyban Ö Felségének is Fölirás küldessék, nem kérő hangon - mert a’ követek szabad választása a’ nemzetnek kétségbe vonhatlan joga - hanem inkább jelentőleg ’s a’ legmélyebb tisztelettel tartozó válasz gyanánt. - Szólották a’ tárgyhoz mások is, hol mellette, hol ellene vagy legalább annak módosítására, kiket névszerint nem jegyezhetek föl, mert nagyon hosszasnak kellene lennem: de a’ többség elhatározottan ’s a’ leggyőzőbb okokkal Fáy’ indítványát állapította meg, ’s a’ Jegyző Nagy István azonnal a’ Gyűlésből küldetvén ki, egy óra alatt a’ Kir[ályij. Felséghez intézett Fölirást, és egyszersmind az Ország’ többi Megyéihez szóló, ugyan e’ tárgyat hazafi pártfogásukba ajánló körlevelet elkészité, még pedig derekasan s köz megelégülésre. - Megjegyzést érdemel, hogy a’ Megyei tisztikarnak egyetlen egy tagja sem vett részt a’ vitatkozásban kivévén az elnökséget: mintha letiltva lettek volna a’ beleszólástól.” - Az országgyűlést előkészítő felség-előterjesztésében Cziráky „erőpolitika” gyakorlására hív fel: óv az amnesztiától és a per alatt állók követté választásának elfogadásától, vagyis akkor sem szabad a kormányzatnak engedni, ha az országgyűlés törvények nélkül oszlik szét. József nádor indítványában ezzel szemben az adó- és az újoncmegajánlásra figyelmeztet, óv a konfrontációtól és a hagyományos diétái alkudozás irányába tereli Bécset. Pajkossy, A kormányzati..., I. m„ 717. Erdmann, A Ráday-ügy..., I. m., 67-68. 708
