Kalla Zsuzsa (szerk.): Bártfay László naplói (Budapest, 2010)

BÁRTFAY LÁSZLÓ NAPLÓI - 1838. Julius - November II

1838. JÚLIUS [A hónap elején megnyugtató hírek érkeznek barátja állapotáról és Paulinától is meleg hangú levelet kap. Bártfay élénk kapcsolatban áll a nagykárolyi és fehérvárcsurgói uradalom és a hódmezővásár­helyi birtokok igazgatásával. A jószágigazgatók, az ügyészek, a mérnökök, a gróf testvéreinél vezető állásban álló alkalmazottak többségével Bártfay szinte családias viszonyt ápol, melyet több napos látogatások, viszontlátogatások erősítenek. Rémhírek borzolják a palotában lakók kedélyét: a város kapitánya figyelmezeti a titkárt, hogy fenyegető üzenet került a kezébe, mely szerint másnap éjjel fölgyújtják a Károlyi-házat. A nagykárolyi uradalmába egy birtokba iktatás ügyében leutazó gróf közvetett célja tájékoztat­ni Wesselényit a kormányzatnak garanciát jelentő, főrangú személyektől gyűjtött tanúsítványokról. Ebben aláírói kijelentik, hogy barátjuk semmilyen felforgató tevékenységet nem folytatott, mindig ragaszkodott a törvényes keretekhez. Tanácskozásukat Barlafalván tartják. Pest város vezető tes­tületébe, magisztrátusába Károlyi Györgyöt jelölik. Keserű féltékenységgel, vádaskodással indul az időszak. Jozefina ráadásul hamarosan súlyos orbáncot kap, ágynak esik. Ivanovics doktor érkezéséig Bártfay megpróbálja házi homeopátiás patikájából vett szerekkel csillapítani a gyulladást. A javulást újabb bizalmas beszélgetés követi, az elkeseredett, síró feleség bocsánatot kér korábbi gyanakvásáért. Éppen egy éve, hogy Paulina elhagyta Pestet, és most hónapszám nem érkezik levél - Bártfay hol bosszankodva, hol türelemmel várakozik. Öccse érkezik Szabadkáról, Bártfay megmutatja neki a régi otthont, a kertet, elviszi a magyar színházba. Jóska cigarettaszipkát, emlékpoharat ad emlékbe a háziaknak és fagylaltot hozat. Bártfay két évfordulót idéz fel naplójában: egy két évvel ezelőtti kellemes csónakázást a város­ligeti tavon feleségével, Paulinával, Lénivel, Vörösmartyval, Toldyval, Bajzával és az azóta elhunyt Hunyor Imrével, valamint a 12 éve délután hétkor kötött házasságát Jozefinával. Az Akadémiának a könyvkiadási tevékenységét ellenőrző mellékpénztárát Bártfay kezeli. So­kat tárgyal, vitatkozik a kiadókkal és a könyvkötőkkel, emellett Toldyval a szerzői díjakról, a meg­jelenési időpontokról, a várható bevételekről. A tudós társaság színházi páholyában megismerkedik John Bowringgal, a magyar irodalom angol fordítójával. Füredre kirándul Vörösmartyval, utazásuk tikos célja egy ellenzéki tanácskozás. Alig kapnak szállást a magyar középosztály népszerű zsúfolt fürdőhelyén. Barátja naponta úszik és hálózik, Bártfay inkább sétálni jár az arácsi erdőbe, ivókúrával próbálkozik, a nyaralás, az „őgyelgés” nem pihenteti, fanyalog a színházi előadásokon. Annál emlékezetesebb marad a neves matematikus tihanyi apátnál tett látogatás, a kitűnő ebéd, a művelt társalgás és a tihanyi visszhang. A kecske­körmöt áruló zajos gyerekcsapatból Vörösmarty attól hajlandó vásárolni, aki vállalkozik olvasási tudása bemutatására. Hazatérve Bártfayt szomorú hír fogadja: kedvenc történészprofesszora, hajdani mentora, Weszerle József hirtelen meghalt, a temetésre egyébként nem járó Bártfay mégis elkíséri utolsó útján. Forró, tikkasztó, de esős, viharos a nyár. Bártfay ismét köhögéssel, torokgyulladással kínlódik.]

Next

/
Thumbnails
Contents