Kalla Zsuzsa (szerk.): Bártfay László naplói (Budapest, 2010)
„MIVÉ EGYKOR TALÁN LEHETNI ÁLMODOZTAM" A NAPLÓK ÉS BÁRTFAY - 4. Politikai állásfoglalás a titkár helyzetében
4. POLITIKAI ÁLLÁSFOGLALÁS A TITKÄR HELYZETÉBEN 535 kísérik a közélet történéseit.375 A titkosrendőrség számára dolgozó hálózati személyekről van szó, akik többnyire a Helytartótanács felügyelete alá tartozó hivatalnokok, városi tisztviselők, katolikus papok.376 Számukra előnyt, motivációt az álláslehetőségek, a pályájukon való előrejutás, a nemesség megszerzése jelent, és kevésbé a pénz. A körülbelül száz magyarországi kapcsolattartó közül Bártfay 7-10-zel lehetett közvetlen ismeretségben.377 Ez a szám azt is jelzi, hogy a jelentésírók elsődleges feladata volt az irodalmi és a kulturális élet kiemelt szereplőinek, s főleg azok nyilvános szereplésének a nyomon követése.378 Az egyik azonosítható levelező Bártfay környezetében vele egykorú jó barátja, Tipula Péter,379 a pesti egyetem professzora, akivel hasonló érdeklődés (pl. a váltójog) köti össze, ő az egyetlen, akiről leírja, hogy rendszerint megvitatják a napi híreket.380- Magától értetődően, elfogódottság nélkül, de némi óvatossággal beszélget azokkal is, akikről köztudott, hogy a titkosszolgálat alkalmazottai:381 A’ Dorottya-utcza felső szegletén B[áró]. Bánffy Pali kapott elő ’s beszédbe állott velem Wesselényi]. felől. Noha figyelmeztetve vagyok Bánffy P[ál], iránt, még is olly nyiltan szólék vele mint kell, mert hiszen Wesselényi], felől az egész város beszél, ’s én is csak azt mondhattam a’ mit hallék.382- A’ levéltárba menék ’s ott maradtam közel egyig, beszélgetve; ott volt Kendelényi is: csodálkoznom kelle szabad elmű, ’s valóban helyes, józan nyilatkozásain annyiból, mert azt beszélik róla, hogy titkos polit[ia]. embere.383 A környezetében lévő titkos jelentést írók közül a legismertebb személy Toldy Ferenc, aki a titkosrendőrség magyarországi főnöke számára írt egyik beszámolójában például Bártfaynál tett 1836-os látogatásáról szól.384 Toldy a maga módján szintén a „kompromisszumok embere”, kapcsolatuk rendszeres, de a napi érintkezés ellenére sem válik igazán szorossá.385 Közös barátaik, Bajza és Vörösmarty radikálisabb politikai véleményével viszont gyakran azonosul Bártfay. 375 „Tulajdonképpen meglepő az a szorgalom, amellyel szerzőnk - akinek az irodalom, a tudomány világa a természetes közege - a pesti megyegyűléseket látogatta, az elhangzottakat feljegyezte.” Pajkossy, Toldy..., I. m., 190. A titkosszolgálatokról összefoglalóan Pajkossy, „...mit welchen..., I. m., 335-350. 376 Ritka a nem különálló jelentés, hanem magának a hálózat működésének feltárására adatot jelentő iratanyag. Az informátorokról nagyon keveset tudunk, mert jeligével írtak, és nem saját kézírásukkal, hanem másolatban maradtak fenn a dokumentumok. Pajkossy Gábor, Egy besúgó Pesten a reformkor közepén, Aetas 2006/4. 377 A nem fizetett, alkalmi és az informátorok saját ügynökeit is beszámítva a Magyar Királyság területén „a Polizeihofstelle minden rendű és rangú informátorainak a létszámát az 1830-as évek vége felé 100 körülire vagy inkább az alattira tehetjük.” Uo., 16. 378 Uo., 10. 379 Tipula Péter (1794-?): 1821-ban ügyvédi oklevelet szerez, 1823-tól a pozsonyi akadémia tanára (politikai-kamrai tudomány, váltójog), 1832-1849: a pesti egyetem tanára (politikai-kamrai tudomány), 1838 és 1849 között négy ízben dékán, 1849-es magatartásáért 1850 januárjától áprilisig bebörtönzik, ritka kivételként, egyedül az egyetem tanárai közül. Magasabb ügynöki kategória, közvetlenül a hálózatot irányító Sedlnitczky alá tartozik. Pajkossy, „mit welchen...“, I. m., 355. 380 1 841. október 16., 1841. október 18., 1839. május 18., 1839. augusztus 19., 1839. augusztus 30., 1840. február 11., 1841. március 3. 381 Barátja, Kölcsey naplója is arra utal, konkrét adatokkal és tényekkel rendelkeztek a titkosrendőri szervezet működéséről és rendszeréről: „Ezen olly sokszor elátkozott hydrának fejei évenként gyarapodának; s Isten megadta érnünk, hogy minden főhívatalaink, s a nem főknek is nem megvetendő része illy dicséretes gyara- podványokból állanak; s a hivatalnokon kivűl is utón útfélén a kenyérevő nép sokasága hasonlóktól hemzseg.” Országgyűlési napló..., I. m., 192. 382 1 839. február 20. 383 1840. november 28. 384 Pajkossy, Toldy..., I. m., 194. 385 „Ebéd után tüzet gerjesztvén dohányoztam keveset: annakutána nőmmel látogatóba menék Schédelékhez. Az asszonyt még nem láttam ezelőtt. Sok jó, dicséretes tulajdonai lehetnek: a’ szépség - annak egy vonását sem találtam. De ez saját ízlés’ dolga. Lehet a’ nem-szép is derék ’s szeretetre méltó; azonban nagy ajánlat a’ tetszésre ’s hódítói elsőséggel bír az arcz’ szépsége ’s a’ nőalak’ kellemei. - Sajnáltam a’ kis Izát hogy gyermeki durczáskodásért az atyja pofon üté ’s megveré. Kell büntetni a’ makacs gyermeket testiképen is: csakhogy a’
