Kalla Zsuzsa (szerk.): Bártfay László naplói (Budapest, 2010)
„MIVÉ EGYKOR TALÁN LEHETNI ÁLMODOZTAM" A NAPLÓK ÉS BÁRTFAY - 4. Politikai állásfoglalás a titkár helyzetében
536 4. POLITIKAI ÁLLÁSFOGLALÁS A TITKÁR HELYZETÉBEN A politikai cenzúra intézményéről több forrásból is ismerjük a naplóíró véleményét. 1831-ben Károlyi György híres országgyűlési követjelentésének kinyomtatását - amit rosszalló uralkodói leirat kísért - Károlyi eredetileg ellenezte, mivel a cenzúra kijátszásának értelmezte, de mivel a megye határozata kötelező érvényű volt ránézve is, ezért végül jogosnak tekinti az eljárást: „Csak azt sajnálhatni, hogy az eltiltás nagyobb zajt szül, és szült már az Országban, mint a dolog talán érdemli.” - írja az esetről Bártfay. A titkár szerint a konfliktusokat jobban tompító, hajlékonyabb szöveg készült volna, amennyiben előre sejthető lett volna a kinyomtatásról szóló megyei döntés: „némelly pontok még világosabban s’ környűlményesebben Írattak volna meg.”* 386 A fentiekből is világos, hogy a cenzúra létét és szükségességét Bártfay természetesnek veszi, eszébe sem jut megkérdőjelezni, csak a „túlkapásait” utasítja vissza. Közvetlen élménye lehetett Wesselényi és Széchenyi műveinek387 kényszerű külföldi megjelentetése és az ezzel kapcsolatos nyomozás fordulatai, amire visszaemlékezik a naplóban is. Jól érzékeli az egyre szigorodó folyamatokat, hiszen 1833-tól valóban megindult a cenzúra átszervezése:388 „Csak Sz[emer], Bert[alan]. vala honn; elbeszélé, miképen utazásai 1° kötetét,389 melly a’ budai nyomtatóban már teljesen elkészült, Mérey, hihető titkos föladás’ következtében lefoglaltatá, ’s most a dolog vizsgálat alatt van. - A’ munka egyébiránt censurán keresztül esett - ’s még is illyek történnek. Ugyan így foglaltatott le, 1832 vagy 33ban B[áró], Wesselényi’ munkája is,390 midőn egy része már ki vala nyomtatva, ’s a’ dolog annyira huzatott-vonatott, hogy mai napig is oda van. Akkor a’ föladó - mint Wesselényi]. mondá - Orosz József volt a’ Hírnök mostani kiadója, kit a’ közönség több gaz csalásairól ismer.”391 Az útinapló részleteit már közölte az Athenaeum 1839-ben. A kétkötetes műből harminc ívet kinyomtattak, amikor a Helytartótanács lefoglaltatja, noha Szemere már majd mind a két kötet nyomtatási költségét kifizetette. 1840 májusában Pozsonyban jár a könyv ügyében, ahol Mailáth Antal kancellár fogadja, de útja mégis sikertelen lesz, a gáncsoskodó cenzor, Mérey Sándor,392 „ráül” a kéziratra. Végül törlésekkel 1840 augusztusában jelenhet meg a kötet.393 büntetés kegyetlenség színét ne hordozza. Ennek látása kellemetlenül hatott rám e’ látogatásnál. Fölsohajték magamban ’s - rá gondoltam, lett volna e boldog illy férfival?” 1838. október 31. - „Schedel kellemetlen czé- duláira válaszoltam, két ízben.” 1841. január 6. - „Előfordult a’ tárgy, mi miatt Schedellel tegnap leveleztem, ’s napfényre jött hogy ő a’ hibás.” 1841. január 17. 386 Bártfay levele Kölcseyhez, 1831. március 16., Kölcsey, Levelezés II..., I. m., 334. Farkas Rózsa szerint Bártfay levele a bizonyíték, hogy ő a követjelentés megszövegezője. Fazekas Rózsa, A „triumvirek”: Károlyi György, Széchenyi István és Wesselényi Miklós barátsága = Thesaurus solemnis. Barátok, munkatársak köszöntik a 90. éves Balogh Istvánt, szerk. Kujbusné Mécséi Éva, Debrecen-Nyíregyháza, 2002,174. 387 Széchenyi István, Stádium, Otto Wiegand, Lipcse, 1934; Wesselényi, Balítéletek, kiad. Wiegand Otto, Bukarest, 1833. - A mű az év augusztusában jut el Magyarországra, a könyv Bukarestet jelöli meg a kiadás helyéül, de Nagyszebeni, majd Párizst sejtik mögötte a nyomozó hatóságok. 388 1838 januárjában állt fel az új Központi Könyvbíráló Szék, személyzetét csak 1839 októberében nevezték ki, 1840-től működött. Pajkossy, A kormányzati..., I. m., 693. 389 Szemere Bertalan, Utazás külföldön, I., Németföld, Franciaország, Pest, 1840. 390 Wesselényi Miklós, Balitéletekről, Bukarest, 1833. 391 1840. január 10. 392 Mérey Sándor (1779-1848) Somogy megye főispánja, 1831-től személynök, az országgyűlés alelnöke és az Alsótábla elnöke, 1833-tól helytartósági tanácsos, tartományi főbiztos, Pálffy kancellár bizalmasa. Pajkossy, Kossuth..., I. m., 686. - Kölcseyt írótársként üdvözli az 1832-es országgyűlésen, két évig a pesti színtársulat Pest vármegye által kinevezett igazgatója. Irodalmi tevékenységéről, drámamagyarításairól lásd Kerényi, I. m., 73. 393 Hermann, I. m., 554.
