Kalla Zsuzsa (szerk.): Bártfay László naplói (Budapest, 2010)
„MIVÉ EGYKOR TALÁN LEHETNI ÁLMODOZTAM" A NAPLÓK ÉS BÁRTFAY - 4. Politikai állásfoglalás a titkár helyzetében
534 4. politikai Állásfoglalás a titkár helyzetében élénk volt az államjogi kérdések iránt.366 (Lásd Csorna János írását, amely „a szerző illy czímű kézirati munkájából: Státusjogi és politikai tanulmányok” készült.367 Szoros baráti, családi kapcsolat fűzi a jogtudós Fabriczy Sámuelhez,368 aki például a kétkamarás, az alsó- és felsőházból álló politikai rendszer kérdéséről publikál Bártfayhoz közel álló sajtófórumokon.) 4.1.1. Modernizációs törekvések A politikai konfliktusokat a gyakorlati reformok területére helyező stratégiának a naplóban fellelhető példája a börtönügy: a körülötte folyó polémia hol egyesíti, hol elválasztja a feleket, új frontvonalakat alakít ki és társadalmi vitát gerjeszt.369 A cikk időszakában robban ki vita Bártfay két közeli ismerőse, a kérdés legfontosabb liberális szakértői, Eötvös József és Szemere Bertalan között a büntetőjogi reform ügyében.370 Sajátos, hogy még a reformellenzékkel szemben álló Hírnök Szemle rovata is felhívja a figyelmet Szontágh Gusztáv Figyelmezőben megjelent recenziójára, amit Eötvös Józsefnek és Szemere Bertalannak a fogházviszonyok javítása ügyében írt munkáiról adott közre.371 1839-ben a Magyar Tudós Társaság pályázatot hirdetett a témáról, amelyet Szemere nyert meg.372 Az 1839/40-es országgyűlés alatt folyamatosan ülésezik a büntetőjogi választmány. A kezdeményezést a liberálisok modernizációs áttörésnek látják, amelyben a vármegyék „statútumalkotási jogánál fogva lépésről lépésre valósítsák meg a reformelképzelések egy részét, s ezzel mintegy irányt szabjanak a törvényhozásnak.”373 De ugyanígy a büntetőjogi törvény vitája és előkészítése lesz az újkonzervatív fellépés egyik leghatásosabb taktikai eleme 1841-ben.374 4.1.2. A TITKOS jelentések tanulságai Közvetlen, személyes környezetében többen is vannak, akik - bár erről Bártfaynak bizonyára nincs tudomása - hozzá hasonlóan, csak más okból, folyamatos figyelemmel 366 1 838. október 22. „Olvasám az Athenaeumot, mellynek egyik czikkelye (Status’ bel- és kül élete) különösen érdekelt.” 367 „Valamelly státus’ belső életének saját mutatkozásihoz pedig tartoznak az alkotmány, kormányzás és igazgatás, mint három alapföltételek, mellyek szerint lehet a’ státus’ belső életének mind teljeserejűségét ’s előrehaladását, mind gyöngeségét ’s előhaladását megítélni.” Athenaeum 1838. október 21., 33. sz., 521-528, idézet 524. 368 Fabriczky Sámuel (1791-1858), 1818-1828 között Szepes vármegye táblabírája, majd jegyzője, 1841-től Abaúj táblabírája, 1832-től az Akadémia tagja, az evangélikus tiszai egyházkerület főjegyzője, a Figyelmező munkatársa, recenzense a napló idején. Lásd például Fabriczky Sámuel, Egy tekintet a kettős kamarai rendszerre, Athenaeum 1840. július 2., 5-8. 369 1838. március 1. „Délután a’ zöldszobában dohányoztunk. Oda jött Csapó Tolna V[árme]gyéből, B[áró]. Wesselényi]..t meglátogatni. Elolvastuk az Abaúji küldöttség véleményét a’ rabjavító intézet’ tárgyában, melly a’ mai Társalkodóban jelent meg. Erről ’s Sz.[échenyi] és Wesselényi], felől beszélgeténk.” 370 Hermann Róbert, Szemere Bertalan a reformkorban, Századok 2008/3., 556-557. 371 N.n., Hirnök 1839. Magyar Hírlapok’ heti szemléje, január 23. - február 3. (sajtószemlerovat) 372 A könyvformában is megjelent mű: A büntetésről, különösen a halálbüntetésről, Pest, 1841. Lásd még Balla Károly recenzióját az Athenaeumban: 1841. május 23. 373 Völgyesi Orsolya, Pest vármegye..., I.m., 101. 374 Pajkossy, Az 1839-40-es..., I. m., 51.
