Kalla Zsuzsa (szerk.): Bártfay László naplói (Budapest, 2010)
„MIVÉ EGYKOR TALÁN LEHETNI ÁLMODOZTAM" A NAPLÓK ÉS BÁRTFAY - 3. A naplóíró: Bártfay László
3. A NAPLÓÍRÓ: BÁRTFAY LÁSZLÓ 521 Soha nem gondolt komolyan magántisztviselői állása megváltoztatására, valószínűleg ezt tekintette élete legszilárdabb oszlopának. Döntését aláhúzza, megerősíti, hogy testvérei is hasonló pályát választanak. Bátyja kamarai intéző az ungvári uradalomban - Bártfay szerint hiányos képzettsége miatt - meglehetősen szerény egzisztenciával, ezért folyamatos támogatásra szorul. Egyik öccse a hódmezővásárhelyi Károlyi-birtok alkalmazottja, aki majd - Bártfay rosszallása ellenére - egy rokon özvegyasszonnyal kötött házassággal próbál szabadulni terhesnek érzett gazdatiszti állásától. Másik öccsének életútja hasonlít leginkább az övéhez: Bártfay József Szabadkán a Bács megyei főispáni helytartó titkára 24 éven át. Fiatalon néhány elbeszélést és drámát is írt, s várostörténeti tanulmányt is adott ki.276 A testvérek közül a legsikeresebb kétségtelenül Bártfay László lett, köszönhetően nagy szorgalommal és elszántsággal folytatott tanulmányainak. Elemi iskoláit Kassán végzi, majd 1813-1817 között ugyanott az akadémiát. Főként praktikus okokból jogászpályára készül, de közben hűségesen látogatja a történelmi és a magyar irodalmi előadásokat is. A naplóban ritka elérzékenyüléssel emlékezik meg a történész Weszerle Józsefről,277 aki elsőként keltette föl érdeklődését a bölcsészet iránt.278 Bártfay egyetemi évei alatt német irodalmat olvas és olaszul tanul, önerőből, valamint baráti segítséggel. Később pesti jurátusként Schwartner Márton előadásait látogatja: „pontos jegyzeteket állítván össze Schwartner Márton heraldikai előadásai után, eltökélt szándéka volt azokat megbővítve, magyar nyelven kiadni.”279 Az irodalom iránti korai elkötelezettségét jelzi, hogy az ő neve alatt jelenik meg Pongrácz Jánosnak a kassai akadémia magyar nyelv és irodalom tanárának tanterve, tételjegyzéke.280 3.2.3. A Károlyiak titkára, házasságkötés Az irodalmi életbe való belépés lehetőségét, ízlésének, terveinek határozottabb irányt adó fordulatot egy magánéletében bekövetkező változás hoz. 1815-től egy éven át joggyakornok Zemplénben, nagybátyja, Gosztonyi István házában, ahol több életét meghatározó benyomás éri. így vall erről Toldy Ferenc Handbuchja számára készített önéletrajzi vázlatában: „... törvénytapasztalatra [mentem] Bátyámhoz. Ennek felesége, ’s nekem ángyom, igen áldott lelkű, ártatlan s tiszta erkölcsű, csinos nevelésű és ízlésű, szóval szeretetre ’s tiszteletre felette méltó asszony, úgy fogadott házánál, mint saját testvérét, ’s észrevévén történetből, hogy én nemcsak Citatóriákat ’s Pörbeli actákat Írogatok, hanem éjszakánként sok gyertyáját fogyasztgatom, ’s németül olvasgatok, - reám fordítá 276 Bártfay József (1812-1864) ügyvéd, báró Rudics József Bács megyei főispán titkára. Művei: Zaránd és Tágul vagy az indulat és átok hatalma, dráma, Pozsony, 1834; Szabadka története, Társalkodó 1843/32-36; Anejka című drámáját 1837-ben bemutatták Szabadkán. Honművész 1837/18. 277 Weszerle József (1T838) kassai, majd pozsonyi jogakadémiai tanár, a pesti egyetemen az érem- és régiségtan, majd a történelem tanára. Korai halála miatt félbe marad a hazai éremtani eredményeket összegző munkája. Hagyatékát, amely a Nemzeti Múzeum egyik legnagyobb együttese, 1841-ben József nádor 20 000 forintért vásárolja meg. Nekrológja a Figyelmezőben jelent meg (1838. július 31. 535.) 278 1 83 8. július 30. - Megemlékezik egy másik kassai professzoráról is: „Voltam a’ tudom[ány]. egyetem évünnepén: Wolfstein József (egykori tanítóm Kassán a’ mathematikai tudományokban) tarta latin beszédet, - tűrhe- tőt, mint az illy tisztelkedéseken szokott történni.” 1839. június 25. 279 Ágoston, I. m., 162. 280 Állítások a’ magyar literaturának elmélkedő részéből. Pongrátz Jánosnak, A’ Kassai Királyi Academiában a M. Nyelv és Literatura, Kir. Tanítójának oktatásai szerint, Köz megfejtésre kitett Nemes és Tanúltt BÁRTFAY LÁSZLÓ ÚR a Böltselkedésnek, és Magyar Literaturának másod Esztendőbéli Halgatója.
