Kalla Zsuzsa (szerk.): Bártfay László naplói (Budapest, 2010)

„MIVÉ EGYKOR TALÁN LEHETNI ÁLMODOZTAM" A NAPLÓK ÉS BÁRTFAY - 2. A Bártfay-diárium sajátosságai

506

2. A BÁRTFAY-DIÁRIUM SAJÁTOSSÁGAI

2.3.5. Szóhasználat - fogalomelemzés:

LEHETŐSÉGEK (HAZA, ÉDES, KESERŰ)

A napló szereplői közül a lelkes/valódi jelzőt kiérdemlők állnak legközelebb Bártfayhoz. A ’lelkes’ a bejegyzésekben ’a magasabb eszméknek elkötelezettet’, sőt bizonyos helyeken egyértelműen ’hazafiast’ jelent.174 Lásd például az 1839. november 24-i bejegyzéseket: „[...] az előadás nagy lelkesülésre ragadá az öszves gyülekezetét, ’s legtöbb hallgató’ szemeiből forró könyeket fakasztott. - Péczely József, jeles értekezést lelkesen olvasván föl: [...]- Az olvasás alatt három erdélyi fiatal úr látogatá meg Vörösmartyt; két Zeyk, a’ harmadikat nem tudom. Lelkes embereknek látszanak; az egyik Berlinből jön.”175 - „Estve felé Gróf Haller Mali jőve nőmhez, ’s az asszonyok rákértek, olvasnám el B[áró]. Eötvös József emlékbeszédét Kölcsey felett, a’ mit annál örömestebb teljesíték, mivel a’ lelkes Grófné illyesmit teljesen tud méltánylani.”176 - ..] a’ közjó előmozdításának nagy munkájában a’ haza’ lelkes leányai vesznek részt” [...]177

A ’lelkes’ jelző több helyütt egyszerűen a ’refomellenzékkel szimpatizáló’ értelmű.178 A ’valódi’ szó használata pedig hitelességre, érzelmi mélységre utal: „Szebb, valódibb, lángolóbb beszédet nem hallék - ez esik legközelébb, Ízlésem ’s nézetem szerint, a’ Kölcsey beszédeihez.”179 - „Volt nálam Radnics sokáig. Azután a tiszteletre méltó Reviczkyné. Az isten áldja meg jó nemes lelkét - ritka egy nő az, teli szeretettel és valódisággal.”180 Az élmények, a benyomások érzékeltetésére Bártfay gyakran használja az édes/ke- serű ellentétpárt.181 Az őt legmélyebben érintő lelki örömöket-fájdalmakat jelöli velük, amelyeket így szinte ízként, érzéki szinten próbál rögzíteni: „Annak tudása, hogy úgy szerettetünk, mint szivünk óhajtja, erősít az állhatatosságban, ’s könnyűvé ’s édessé tesz minden e’ miatti áldozatot.”182 - „És részesültem olly örömekben is, mellyek éltem’ leg- édesebbjei közé számítandók.”183 - „[...] azóta, hogy tehetségei kimüveltetése végett a’ külföldre utazott, nem volt alkalma az édes hazai nyelvet gyakorolnia” [.. ,]184 Az erkölcsi jó, az önzetlen adakozás állandó kísérőszava is ez: „Jót tenni a’ hol lehet, ah, olly édes, megnyugtató érzet.”185

Ellentéte, a ’keserű’, nem egyszerűen ’bántót’ jelent, hanem ’elfogadhatatlan, igazságtalan, érzelmileg disszonáns, érthetetlen helyzetet’ ír le vele: „Reggel még az ágyban

174 Kölcsey naplójában a jelző például Károlyi György neve mellett tűnik fel. Kölcsey, Országgyűlési napló, I.m., 221.

175 1839. szeptember 8.

176 1839. december 17.

177 1 839. március 9.

178 1840. május 25.

179 1839. november 24.

180 1839. április 26.

181 Ugyanezzel játszik Vörösmarty egyik epigrammája is:

„Édesen a keserűt, keserűen mondod az édest,

Oh keser-édes lány! gyötrelem a te neved.” A csalfa lány, 1833. = VMÖM Kisebb költemények, II, s. a. r. Horváth Károly - Tóth Dezső, Akadémiai, Budapest, 1960,119. (A továbbiakban VMÖM II.) - Vagy Széchenyi naplója idézi ugyanerről Kossuthot: „Szaniszló őhozzá [Kossuthhoz]: »ÉDES TÁBLABÍRÓ URAM.« Ő: »ÉN NEM VAGYOK ÉDES, DE IGEN KESERŰ»” Széchenyi, I. m., 841. - Wesselényi naplójában: „Mindezen rémítő jelenetek közt, melyeknek eddig a hullámok tetején közepette voltam, számtalan keservet és gyötrelmet, de sok édest és mennyeit éreztem...” Jenei, Bártfay..., I. m., 193.

182 1838. október 26.

183 1838. december 31.

184 1840. január 4.

185 1839. április 20.