Kalla Zsuzsa (szerk.): Bártfay László naplói (Budapest, 2010)
„MIVÉ EGYKOR TALÁN LEHETNI ÁLMODOZTAM" A NAPLÓK ÉS BÁRTFAY - 2. A Bártfay-diárium sajátosságai
2. A BÁRTFAY-DIÁRIUM SAJÁTOSSÁGAI 505 ugyebár ez nem volt gyöngeség?) fejemen egy keserves gondolat villant keresztül, e gondolat: »családodat ez éj nyomorúságba taszítja«: és én büszke valék, hogy e gondolat mellett is polgár tudtam maradni, a szó legteljesebb értelmében, nem külsőleg csak, hanem szívem legbelsőbb rejtekében is.”167 Sajátosak ezek az időben távoli gondolati párhuzamok, a „legszebb magaviselet példáji”, ami azonban közös viselkedési mintákat eredményez az ebben az időben egymás közvetlen közelében raboskodó Wesselényi és Kossuth között:168 - „Benyovszky beszélé, hogy miután én ’s Kelemen Budáról elmenénk, ő és Hubay azon szobát is megtekinték, mellybe Wesselényi], költöztetett. Földszint van, de nem nedves. - Talán 8-10 lépés hosszú ’s 3 lépés széles lehet. Ablaka egy kis sikátorra szolgál ’s be van téglázva egész a’ felső szárnyakig. Szomszédjában Kossuth’ szobája, ’s a’ kettő közt csak valami pitvarka vagy kis köz (talán pinczetorkolat) van.”169 Trócsányi Zsolt szövege ezen a ponton olyan megjegyzést tesz ez érthető „gyöngeségről”, amiről talán a naplóíró nem is értesülhetett. A cellába belépve „Wesselényit itt hagyja el először fegyelme az egész procedura alatt, ha csak egy pillanatra is: elsírja magát.”170 Egy további sajátos párhuzam: Kazinczy börtönből írott levelei Bártfay másolatában maradtak fenn,171 bizonyítékául annak, hogy Kazinczyhoz hasonlóan foglalkoztatták a fogság elviselésének a személyiség tartalékaiban rejlő lehetőségei, a tántoríthatatlan, rendületlen sztoikus erkölcsi tartás problematikája. Ahogy Szilágyi Márton a Fogságom naplója narratíváját elemezve megállapítja, a mű elsősorban nem apológia, „az író kikövetkeztethető szándéka a [...] morális példaadás is”, tehát annak bemutatása, „miképpen reagál a szellem embere, az európai kultúrán iskolázott szuverén egyéniség a méltatlan és embertelen körülményekre.”172 Pontosan egy hónappal a nevezetes dátum után az elfoglalt Bártfay ismét antik szerzőkhöz fordul lelki egyensúlya visszabillentésére: „Később Cicero’ Philippicáit olvasám és pro M. Marcello.”173 Ezek a beszédek a nemes lelkűséget, a nyíltszívűséget, a feddhetetlen életet magasztalják, de legfőképp a zsarnokot figyelmezteti az „öngyőzedelmre”, azaz arra, hogy a katonai dicsőségnél is fontosabb saját „tulajdon lelkűnkön győzedelmeskedni, indulatainkra féket vetni, diadalunkat ki nem használni”. Lehetetlen a sorokból ki nem hallani a reményt, hogy a türelem és az irgalom meghozza majd a kegyelmet, a felmentő ítéletet Wesselényi ügyében. 167 Kossuth Lajos levele Wesselényi Miklóshoz, 1840. május 14. = KLÖM VII, 624. (KLÖM VII. = Kossuth Lajos iratai 1837. május - 1840. december. Hűtlenségiper, fogság, útkeresés, s. a. r. Pajkossy Gábor, Akadémiai, Budapest, 1989.) 168 A közös börtöntapasztalatot, az együttes élményt igazoló szöveg Kossuthnak a szabadulása után Wesselényihez írott levele: „mystificatió nélkül hihetjük, hogy amik velünk történtek, azok nemzetünk igen nagy része előtt szavunk súlyát csak növelheték, fontosíthaták [...] Ezekről sokat lehetne mondani, de Nagyságod különben is elgondolja maga mindazt, amit mondhatnék.” 1840. május 14. 169 1839. február 9. 170 Trócsányi Zsolt, Wesselényi Miklós hűtlenségi pere, Gondolat, Budapest, 1970,429. 171 Az MTA Kézirattárában lévő, régebben Toldy Ferencnek tulajdonított másolatok (MTAK Kt., K 610*) azonosításáról: Szilágyi Márton, Párhuzamos börtöntörténetek. Kazinczy Ferenc és Andreas Riedel = Leleplezett mellszobor. Nyomozások Kazinczy birtokán, szerk. Czifra Mariann, Gondolat, Budapest, 2009, 49. 172 Uo., 48. 173 1839. március 9. - Marcus Tullius Cicero (i. e. 106-43), Philippicák Marcus Antonius ellen, ford. M aróti Egon, Budapest, 1990; és Marcellus érdekében = M. T. Cicero válogatott művei, vál. Havas László, Európa, Budapest, 1974, 125-135.
