Kalla Zsuzsa (szerk.): Bártfay László naplói (Budapest, 2010)
„MIVÉ EGYKOR TALÁN LEHETNI ÁLMODOZTAM" A NAPLÓK ÉS BÁRTFAY - 2. A Bártfay-diárium sajátosságai
496 2. A BÄRTFAY-DIÄRIUM SAJÁTOSSÁGAI önálló politikai szereplővé vált, majd éppen Károlyi konzervatív irányú tájékozódásának időszakában látványosan támogatja a főrendi ellenzék radikális szárnyának törekvéseit, kezdeményezéseit. Nővérével, Zichy Karolinával együtt116 hazafias szellemű családban nő fel, ahol a nőknek is természetes közege a politika. A két testvér, a „nemzet kedvencei” az 1840-es évek leghazafiasabb szalonját működteti: lelkes nemzeti-ellenzéki hangulat uralkodik itt, ahol kizárólagosan a magyar a társalgási nyelv, s a szalon légkörére szokatlanul nagy demokratizmus, társadalmi nyitottság jellemző.117 Kossuth a Pesti Hírlap egyik nevezetes 1841-es vezércikkében azt írja: a Nemzeti Kaszinó bálján „ismét előtűnt a magyar tánc, éspedig nem színpadi mestermutatvány alakban, hanem mint társasági közönséges körtánc. Máris körülbelől 20-30 pár vön részt, s köztök többnyire oly nevek (legelöl gróf Károlyi Györgyné)118 melyekhez érzelem-magasító históriai nevek csatol- vák. [...] Ha ily név tűnik föl e nemzet előtt az életben: csak szólnia, csak tennie kell az irányban, melyet hazafiság jelel...” Hölgyeink „legyenek dajkái nemzetiségnek, honszerelemnek e nemzetben [...] Divat hatalmasabb mint a logica. Kérjük őket, tegyék, hogy a magyarság nyelvben, szokásban magyar legyen.”119 Bár az arisztokrácia nőtagjai eleve nagy személyes autonómiát, anyagi és cselekvési függetlenséget élveztek, Károlyiné a fent vázolt szerephez köthető várakozásokat jócskán felülmúlta a későbbiekben is. Estélyein például látványosan kiszélesítette a fogadott politikusok körét, sok esetben elsősorban ő, nem pedig férje volt a házigazda.120 A Védegylet fanatikus pártfogója, nem csak a bálokon viselt hazai kelmékből készült ruhát, hanem az utcán is, így mintegy a magyar reformmozgalom eleven hirdetőoszlopaként jelent meg. Még az arisztokráciától rendszerint erős távolságot tartó Petőfit is elbűvölte.121 S ő lesz az is, aki végül a „pesti polgári őrhad” zászlószentelésén - gyengélkedő nővére helyett - a zászlóanya és a szalag tényleges fel- tűzője lesz 1844-ben a Rákos mezején.122 így meglepő Károlyi Gábor 1841-es keresztelőjének megjelenítése a naplóban.123 A jelenet szereplőit és az esemény jelentését két, egymással összefüggő, de lényeges ele116 Az ellenzéki arisztokrata hölgyek, közülük elsősorban Zichy Antónia az 1839/40-es országgyűlésen nemcsak háziasszonyi szerepükben befolyásolják a Főrendi Házat, hanem lefelé is nyitnak, az Alsó Tábla prominenseit is kitüntető figyelemben részesítik. Részt vesznek az üléseken, kézszorítással, zajos tapssal befolyásolják a hallgatóságot. Batthyányné ifjú kora ellenére szenvedélyesen, női vonzereje támogatásával támogatja férje politikai céljait. Molnár, I. m., 91. 117 Uo., 159-160. 118 Egy 1844-es ellenzéki bálon Károlyiné férjével és más ellenzéki vezetőkkel táncol csárdást. Molnár, I. m., 149-150. „A két testvér grófné volt akkor a fiatalság bálványa, ők voltak e legjelesebb honleányokul elismerve” - a 18 éves Török Zsigmond visszaemlékezése szerint „a haza boldogságára és hű fiai jólétére” koccintanak a meghívott jurátusokkal. Batthyány Lajos gróf ugyanekkor egy ablak mellett asztalra felállva az ablakon kitekintve ürítette a poharát „vesztére a szomszéd Bécsben székelő reactionarius pártnak, mely Magyarország haladásában folyamatosan gátolja.” Völgyesi Orsolya, Egy siker kudarca. Kuthy Lajos pályafutása, Argumentum, Budapest, 2007, 152-153. (Irodalomtörténeti füzetek 163.) 119 Hivatás, Pesti Hírlap 1841. február 17. - Idézi Pajkossy Gábor, Kossuth Lajos, Új Mandátum, Budapest, 1998,40-42. 120 „Természetesen az is lehetséges, hogy Károlyi György családján belül úgy tekintettek a pesti rezidenciára, hogy az Károlyinéé. Ilyesmire utaló érdekes adat, hogy egyszer azt rögzítette a naplóíró [Széchenyi], hogy Károlyi György rosszul lett ,,C.[aroline] Károlyinál.” Velkey, „Estve..., I. m., 73. 121 Petőfi Sándor, Károlyi és Batthyány grófnék, Pest, 1844. november 15. után. 122 Molnár, I. m., 154. - Lásd még Kerenyi Ferenc, Pest vármegye irodalmi élete (1790-1867), Pest Megye Monográfia Közalapítvány, Budapest, 2002, 280-281. - Károlyinét 1849-ben Buda császári katonai parancsnoka hatóság elleni izgatással vádolta és korbácsolással fenyegette meg. Ezután évtizedekig külföldön - nagyrészt az itáliai Vicenzában - élt, két gyermeke, István és Tibor a Klapka-légió tisztjei lettek. Károlyiné az olaszországi emigrációban szoros kapcsolatban állt Kossuthékkal. 1878-ban egy neki írt levélben veszi védelmébe a Dunai Szövetség tervét. Pajkossy, Kossuth..., I. m., 122. 1882-ben Parádsasváron telepedett le. 123 1 841. november 20.
