Kalla Zsuzsa (szerk.): Bártfay László naplói (Budapest, 2010)
„MIVÉ EGYKOR TALÁN LEHETNI ÁLMODOZTAM" A NAPLÓK ÉS BÁRTFAY - 2. A Bártfay-diárium sajátosságai
2. A BÁRTFAY-DIARIUM SAJÁTOSSÁGAI 497 mekben eltérő történészi narratíva magyarázza. Az egyik verzió, a hagyományos történészi magyarázat szerint az 1841-es keresztelőn Széchenyi keresztapasága tulajdonképpen a Károlyi Györgynek tett gesztus. Károlyi György és Széchenyi az 1820-as években, fiatalkorukban ugyanis barátok voltak. Később, az 1840-es évtized elején eltávolodtak egymástól Károlyi Wesselényi oldalán való fellépése idején, majd Kossuth szerkesztőként való megjelenésének közvetlen következményeként nézeteikben és a gyakorlati politika terepén ismét közeledtek egymáshoz.124 A másik nézőpont Károlyinét állítja az események középpontjába; férje, Batthyány és Széchenyi közé, meggyőzően érvelve az ellenzéki arisztokráciát összekötő személyes viszonyrendszer fontossága mellett. Velkey Ferenc tanulmánya125 a keresztelővel kapcsolatban több előzetes tényt rögzít Széchenyinek Batthyányra vonatkozó naplóbejegyzései kapcsán. Széchenyi és Batthyány megismerkedésük óta mindketten erősen vonzódtak az eleven, megnyerő személyiségű Zichy Karolinához, s a kettejük között feszülő politikai-társasági rivalizálást átszínezi ez a szerelmi háromszög. Batthyány és Károlyiné érzelmi viszonya időközben egyre szorosabbá és bensőségesebbé vált. Kapcsolatuk a környezetük előtt sem titok. (Széchenyi rájuk vonatkozó, folyamatosan sorakozó naplóbejegyzéseit 1839-től törölték.) Erre utal Károlyi „hidegsége” sógorával és Zichy Antónia féltékenysége húgával szemben.126 Talán még a különélés, a válás gondolata is felmerült Batthyányban. Magánéleti válságának - amit csaknem társasági botrány követ - dokumentuma olaszországi útja előtt írott levele.127 A fentiek eltérő módon magyarázzák az 1841 novemberében a palotában lezajló jelenetet. Velkey tanulmánya felveti, hogy Széchenyi Károlyiné gyermekének keresztapaságát a gyerek származásának bizonytalansága - vagy éppen inkább bizonyossága - miatt,128 barátságból, felelősségből és némi bűntudatból vállalja el. Az ezt követő hónapokban 124 Molnár, I. m., 93; Fazekas Rózsa, A „triumvirek”. K. Gy, Sz. L, és W. M. barátsága = Thesaurus solemnis. Barátok, munkatársak köszöntik a 90. éves Balogh Istvánt, szerk. Kujbusné Mécséi Éva, Debrecen-Nyíregyháza, 2002, 177. 125 Velkey, „Estve..., I. m., 51-93. 126 Az ezt követő időszakban több ízben nyilvánosan is mutatkoznak együtt, házastársaik távollétében. A Batthyány szervezte Iparegyesületre például Károlyiné mindenkinél nagyobb összeget ajánl föl, 500 forintot. (Károlyi György és Wesselényi Miklós 100, Zichy Antónia 250 forint értékű részvényt jegyzett.) - Batthyány Lajost sógornője, Károlyi Györgyné lakásán fogják el. Urban Aladár, Gróf Batthyány Lajos emlékezete, Aetas 2000, 1-2. 127 „Károlyiné nem csupán rokona volt Batthyánynak; sógorához állítólag gyengédebb szálak fűzték, mint férjéhez.” Molnár, 7. m., 91. - Batthyány családjában ismert a Karolinával folytatott viszony, a családi krízishelyzetet levelei is megörökítik. „Az életemnek minden öröme oda van, és barátod innentől csak sajnálatodra méltó életét fogja élni. Meg fogsz érteni. De nem is az én jövömrűl van szó nekem nincs - szegény elámított asszony jövöjérül, sorsárul, végveszélyérül.” Uo., 661. - 1847 augusztusában Batthyány olaszországi útján Velencében titokban találkozik Károlyinéval és felszólítja: „Álljon az egyik oldalra vagy másikra, nincs többé arany középút.” - Teleki Lászlóhoz írott levelében idézi szavait Batthyány. Uo., 683. - Károlyiné Batthyány emlékét is nagyvonalúan támogatja. Az ő anyagi támogatásával jelenik meg díszes kivitelben a Gróf Batthyány Lajos, az első magyar miniszterelnök élet- és jellemrajza, s a Pest város által rendezett országos, ünnepélyes temetésének leírása. A leghitelesebb eredeti források után kidolgozva kiadja Nagy Alajos, mellékletül s magyarázatul a szintén általa kiadott nagyszerű temetési képhez, Rudnyánszky nyomda, Pest, 1870. - A kiadó a munkát gróf Károlyi Györgyné, Zichy Karolinának, „a dicsőült gr. Batthyány Lajos neje testvérének” ajánlja „mint a legnemesebb lelkű, legszilárdabb jellemű magyar honleányok egyik vezércsillagának.” 128 „[...] keresztvíz alá tartottam gyermekét” - írja Széchenyi Batthyányról 1842-ben, más helyütt „gr. Károlyi Karolina” gyermekének keresztelőjéről beszél. - Idézi Velkey, „Estve..., I. m., 86. - Károlyi Gábor felnőttként úgy emlékezett, hogy tudomása szerint Batthyány öngyilkossági kísérletének eszközét, a kis tőrt Károlyiné csempészte be a siralomházba. Gracza György, Az 1848-49-iki magyar szabadságharc története, V, Lampel, Budapest, é. n., 830. (Horváth Mihály szerint (III, 565.), a tőr Batthyány fejpárnájában volt elrejtve.)
