Kalla Zsuzsa (szerk.): Bártfay László naplói (Budapest, 2010)
„MIVÉ EGYKOR TALÁN LEHETNI ÁLMODOZTAM" A NAPLÓK ÉS BÁRTFAY - 2. A Bártfay-diárium sajátosságai
2. A BÁRTFAY-DIÁRIUM SAJÁTOSSÁGAI 495 2.2.4. Valóság és rekonstrukció (példa) A „regiszternapló” megértésére irányuló erőfeszítést, az ehhez választott eszközöket minden bizonnyal befolyásolja az a tudat, hogy nem fikcióról van szó. A szövegben elmondottak ugyanis „igazak” - így kihívás a valós életesemények rekonstruálása. „Végső fokon az irodalom is az adott korokban és társadalmi helyzetekben emberileg lehetségest térképezi fel [...] Az irodalommal szemben ott áll a konkrétan megvalósult (s ezért bizonyosan lehetséges) esetek sora. [...] Mögötte áll tehát a valódiság biztosítéka, a tényleg volt és csak egyféleképp volt (ha ilyenként teljesen fel nem tárható és így sokféleképpen rekonstruálható) múlt aranyfedezete.”111 A naplók megközelítésének csapdája a fikciós történeteknél intenzívebb beleélés: ez egyszerre hátrány és előny, ahogy a mikrotörténel- mi kutatások is hangsúlyozzák. „A mikrotörténelemben az olvasó átéli, hogy közvetlenül közelebbi kapcsolatba kerül a múltban élt emberekkel, mint az egyébként lehetséges történelmi tanulmányok során.”112 Aki magánnaplót értelmez, időről időre hátra kell lépnie, hogy ellenőrizze az általa rajzolt kép, tabló arányait és hogy a saját pozíciójából fakadó, akaratlanul is mozgásba lendülő előítéletekből táplálkozó előfeltevései nem tor- zítják-e el túlságosan az értelmezését, hogy nem alakult-e ki benne valamiféle szimpátia vagy elutasítás a szereplőkkel szemben, s azért is, hogy lássa, milyen irányban kell bővíteni ismereteit az általa készíthető legjobb kép megalkotásához. A kiegészítés, az „üres hely” és a történeti rekonstrukció fenti problematikájának összekapcsoló esetére példa a naplóban az a különös hiány, hogy Batthyány Lajos és felesége, Károlyi Györgyné nővére, Zichy Antónia alakja csupán egyetlen naplóhelyen jelenik meg, noha a sógorok között szoros a kapcsolat: közös páholyt bérelnek a Pesti Magyar Színházban, Batthyány gyakran van jelen a Károlyi-palotában, ahol intenzív társadalmi-közösségi élet folyik.113 Ugyanígy feltűnő, hogy semmi sem utal Bártfay naplójában arra, hogy Károlyiné114 a korban ritka közéleti aktivitása, a női nem szokásos korlátáit messze meghaladó mértékű. Az 1836-os házasságkötése után a férje karrierjét messzemenően támogató grófnő115 111 Szíjártó M. István, Bevezetés = Mikrotörténelem..., I. m., 13. 23. lábjegyzet. - K. Horváth Zsolt az 1848/49-es visszaemlékezések kapcsán lemond az adatok verifikálásáról: „ezen elbeszéléseket ne tényirodalomként, hanem inkább fikcióként olvassuk, hiszen [...] nem a külső referenciák, a bennük elmesélt eseménysorok okán érdekesek elsősorban, hanem a bennük artikulált történetfelfogás, személyes történetkép miatt. [...] Ezek az önálló narratív világok azonban nem a globális történelem egyes szeleteiként, részeiként gondolhatok el, melyből mégis összerakható egy egész, hanem szintén autonóm státuszra tartanak igényt, ezért használom a »lehetséges történelmek« kifejezést.” K. Horváth, A lehetséges..., I. m., 13. 112 Szíjártó, Bevezetés = Mikrotörténelem..., I. m., 15. A Bártfay-naplót feldolgozó műkedvelő így rögzíti benyomásait: „A ma már nagy mult felhőiben álló események akkor zsibongók és frissek voltak. Bártfay naplójából a kort erről a friss, életszerű oldaláról ismerhetjük meg. A mellett, hogy tanúja a szalon irodalmi találkozásainak, tükrözi a kort is; ez az egyik értéke a naplónak. A feljegyzett kis dolgokban a kor hétköznapjainak életét érzékeljük.” Kalmár Ödön, Bártfay..., I. m., 11. 113 A Széchenyi - Batthyány - Károlyi-háromszögről titkos jelentések feljegyzik, hogy Batthyány határozottsága, pénze és lakomái révén emelkedett vezérszerepbe, de Károlyi, akiben több a hiúság és az ambíció, mint az értelem és az energia, fölébe kíván kerekedni. Molnár András, Viam meam persequor. Batthyány Lajos gróf útja a miniszterelnökségig. Politikai életrajz (1807-1848). Beszédek, levelek, írások (1824-1848), Osiris, Budapest, 2007,93. 114 Zichy Karolinát (1818-1903), Zichy Károly gróf leányát és Zichy Antónia, Batthyány Lajosné húgát 1836-ban veszi feleségül Károlyi György. Apósa, Zichy Károly, Vas főispáni helytartója jelentősen támogatja ellenzéki politikus vejeit. A két nővér a két leglátogatottabb, legtöbbet emlegetett nő Széchenyi naplójában. Károlyiné a napló időszakában fiatal anya, hat gyermeke születik 1836-os házasságkötése és 1847 között: Gyula (1837-1890), Viktor (1839-1888), Gábor (1841-1895), Tibor (1843-1904) István (1845-1907), Pálma (1847-1919). 115 Erre lásd részletesebben A közélet eseményei a naplóban című fejezetet.
