Kalla Zsuzsa (szerk.): Bártfay László naplói (Budapest, 2010)
„MIVÉ EGYKOR TALÁN LEHETNI ÁLMODOZTAM" A NAPLÓK ÉS BÁRTFAY - 2. A Bártfay-diárium sajátosságai
2. A BÁRTFAY DIÁRIUM SAJÁTOSSÁGAI 481 A napló típusú szövegek kutatásba való bevonását a kiadások jelentős növekedése követte.21 A történészi figyelem a forráskritika hagyományaitól eltérően nem más dokumentumokhoz való viszonyukra, objektív hitelességükre, hanem belső valóságukra irányul. Bártfay esetében például ez azt jelentheti, hogy a kérdező nem a „kor emberének” szokásait kívánja kiolvasni a naplóból, a szöveggondozás célja nem az „átlagos pesti értelmiségi” életformájának rekonstrukciója, hanem egyetlen ember leírt tevékenységeinek minél pontosabb magyarázata. Nem tekinti a szöveget általános érvényű következtetések levonására alkalmasnak, hanem egyszerűen szembesül „a megélt emberi tapasztalatvilágban kialakult, létrejött”22 tudással, illetve ennek primér leképezésével, közvetítésével, tehát a történész egyszerűen tudomásul veszi a szöveg megkérdőjelezhetetlen autoritását.23 A naplóíró ideje ennek megfelelően tehát nem a történeti, hanem a saját idő.24 Bártfay naplójáról is elmondható, hogy privát életét - annak akár legszemélyesebb, legintimebb részleteivel - gyakran érzelmi alapon historizálja.25 2.1.1. Szubjektumalkotás a naplóírás segítségével A naplószövegek alkalmasak az írás által létrehozott személyiségnek, az énalkotás folyamatának a vizsgálatára, a személyes történetek szubjektumképző mechanizmusai(Aetas 2009/1, 51-93, különösképpen 51.). A cikk bevezetőjében írja: „A címadó idézetet nem különlegessége, speciális nyelvi karaktere miatt emeltük tanulmányunk élére, hanem éppen szokványos formája és a változatok sokaságában való ismétlődése miatt.” 21 A szövegkiadásokról: [Részletek Ferenczy János joghallgató (OSZK Kt.), Francsics Károly (OSZK Kt.), Schlachta Etelka (Soproni Állami Levéltár) és Alexy Lajos ügyvéd magánnaplójából (OSZK Kt.)] lásd Pest-Budai hétköznapok. Egykorú naplók és emlékiratok tükrében. 1805-1848 (Emlékek Budapest múltjából), vál., s. a. r. Vörös Károly, Budapest, 1966; Mindennapi. Horváth István Pest-budai naplója. 1805-1809, szerk. Temesi Alfréd - Szauder Józsefné, Tankönyvkiadó, Budapest, 1967; Kölcsey Antónia naplója, vál. és bev. Gábor Júlia, Magvető, Budapest, 1982 (Magyar Hírmondó); Moh ay Tamás, Egy naplóíró parasztember. Nagy Sándor élete és gazdálkodása a XX. század első felében Ipolynyéken, ELTE, Budapest, 1994; Pápay Károly naplótöredéke (1845. december- 1847. április), közread., bev., jegyz. Tóth Árpád, Fons 1999/3, 209-275; Francsics Károly visszaemlékezései, s. a. r., szerk. Hudi József, Pápai Református Gyűjtemény, [Veszprém], 2001;,,... kacérkodnifogok vele.”Schlachta Etelka soproni úrileány naplója 1838-1840, kiad. Katona Csaba, I—II., Mediawave Alapítvány, Győr, 2004-2005.- A naplókról: Vörös Károly, Egy gömöri nemzetőr két hete 1848 decemberében. Alexy Lajos naplója, Borsodi Levéltári Évkönyv, 1985, 727-746. - Francsics naplójának időközben előkerült további köteteiről: Hudi József, Egy veszprémi kispolgár a reformkorban. Francsics Károly borbélylegény iratai. = Mikrotörténelem..., I. m., 122-127; Vörös Boldizsár, Napok, emlékek - naplók, emlékiratok. Kérdések és válaszok Francsics Károly visszaemlékezései kapcsán, Acta Papensia 1,2001/3-4,127-134; K. Horváth Zsolt, A lehetséges emlékezésektől a lehetséges történelmekig. Az 1848-49-es emlékezések történeti képe és olvasási dilemmái = Emlékezet, kultusz..., I. m., szerk. Hudi- Tóth, 7-17; Tóth Árpád, A kapcsolatháló és funkciói. Társadalmi viszonyok egy reformkori mérnök naplója tükrében = Régi témák, mai kérdések a mentalitástörténetben. A Hajnal István Kör - Társadalomtörténeti Egyesület 1998. évi esztergomi konferenciájának előadásai, szerk. Sasfi Csaba, Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára, Esztergom, 2000,42-52. (Rendi társadalom - polgári társadalom 11); Gyáni Gábor, Női identitás egy reformkori napló tükrében = Évek és színek. Tanulmányok Fábri Anna tiszteletére hatvanadik születésnapja alkalmából, szerk. Steinert Ágota, Kortárs, Budapest, 2005, 33-40; Aetas 2008/3. 22 K. Horváth Zsolt idézi Gyáni Gábort: K. Horváth, Önarcképcsarnok..., I. m., 84. 23 Uo., 86. 24 Erről lásd részletesebben a 9. Idő- és térviszonyok című fejezetben (9.1. A gyorsuló idő érzése és az urbanizáció). 25 K. Horváth, Önarcképcsarnok..., I. m., 84. - majd Martin Kohlit idézi: „a napló hívebben képezi le, foglalja elbeszélésbe a történések »saját időben« való megélését, mely éppen azért fontos számunkra, mivel »az egyén számára a társadalmi struktúra feltételei és problémái a ’saját időben’ bontakoznak ki; az egyéni cselekvést az egyéni idő igazítja, és cselekvéseink társadalmi következményei is abban csapódnak le.«” Martin Kohli, Társadalmi idő és egyéni idő. Az életút a modern társadalom szerkezet változásában = Időben élni. Történeti-szociológiai tanulmányok, szerk. Gellériné Lázár Márta, Akadémiai, Budapest, 1990,176.
