Kalla Zsuzsa (szerk.): Bártfay László naplói (Budapest, 2010)
BÁRTFAY LÁSZLÓ NAPLÓI - 1838. Novemb. - December. III
1838. DECEMBER [A hónap elsején van Vörösmarty születésnapja. Szűk, bizalmas kör ünnepli, egész estiga kandallókályhánál ülve dohányoznak, beszélgetnek Wesselényivel és Szemerével dramaturgiai kérdésekről, amit aktuálissá tesz Vörösmarty éppen folyó sajtópolémiája a színészi játékstílus változásának szükségességéről. Majd Miklós-napon Wesselényinél folytatódik a köszöntők áradata. Károlyi a kormányzati hivatalviselés feltételeiről tájékozódik Bécsben, többek között Metter- nichhel is tárgyal. Hosszan fejtegeti nézeteit. Elsőként táblabáróvá nevezik ki a Királyi Tábla bírói testületébe, jogi ismeretei bővítéséhez Bártfay segítségét kéri. Az év végén számos személyi változásra kerül sor a kormányzatban. Bártfayt ennél jobban izgatják Szemere kirohanásai a liberális Athenaeum ellen. Kellemetlen, indulatos vitába keverednek a kormányzati pénzből finanszírozott, bár magát független fórumként feltűntető Hírnök miatt. Bártfay elítéli a - tudhatóan - irányított bér- tollnokok szerkesztette újságot, benne kritikáik indulatkeltő, provokatív, gyűlölködő stílusát. Bártfay új íróasztala érkezésével hozzálát az árvízben összekeveredett üzleti és igazgatási feljegyzések, levelek rendezésének és selejtezésének. Egy heti unalmas és lélekölő munka után ismét rendben látja iratait. Egy ottfelejtett gyertyától tűz üt ki a cselédszobában. Bártfay - Muki segítségével - eloltja a lángokat, de csaknem füstmérgezést kapnak. Sörözéssel, sakkozással, versírás próbálgatásával telnek a téli délutánok. Bártfay egyszer még cirkuszba is elmegy, a német színház épületébe. Felakasztják a hálószoba képeit: egy madonna, egy imádkozó Krisztus és Szent Cecília kerülnek az ágyfölé, a szalonba visszakerül barátja, Kisfaludy Károly tengeri vihart ábrázoló festménye. Barabás és Einsle Pest legfelkapottabb festői, stílusuk sajátságairól vitatkoznak egy művésztársaságban. Szatmár megye Bártfayt kéri fel, hogy kísérje figyelemmel egy nagyszabású, egész alakos reprezentatív portré megfestetését. Anton Einsle készíti el Kölcsey Ferenc képmását a vármegye nagyterme számára. Bártfay lelkesen tárgyal a kép kompozíciójáról, mely lényegében az ő instrukciói alapján születik meg. Egy német szentimentális dráma bemutatója felkavarja Bártfayt. Lendvayné jutalomjátékaként látja Raupach Királyleány mint koldusnő című drámáját. A főhősben Paulinát látja újra és újra, kapcsolatai segítségével megpróbálja leíratni a darabot, nem törődik a becsmérlő színikritikákkal. Laborfalvi Rózával Dumas Caligulája a hónap másik nagy élménye. Bártfay nem élvezi a rettegést, a folyamatos, nyílt színi szörnyűségeket, de becsüli a dramaturgia kidolgozottságát és művészi elevenségét. Hiába támogatják az eredeti, hazafias műveket, Szigligeti Ab ója mérsékelt sikert arat, Ivanovics doktor végighortyogja Bártfay mellett a tragédiát. Kölcsey szellemi hagyatéka újabb, hosszan elhúzódó nézeteltérésre ad okot Szemerével, aki semmiképpen nem szeretné az Akadémia birtokában tudni barátja kiadatlan írásait. Korcsolyázni járnak naponta a Városligetbe, nevelt fia és Paulina kérője is szenvedéllyel űzi ezt a téli sportot. Bártfay hurutos köhögését háziszerekkel csillapítja, lefekvés előtti lábfürdővel és tojásos punccsal. Békés, gyönyörű álommal köszönt be a karácsony: rég meghalt édesapja mutat az újhelyi hegyláncok felé. Az ünnep csendesen telik, megritkulnak a barátok. Szilveszter előestéjén
