Palkó Gábor (szerk.): Ködlovagok irodalom és képzőművészet találkozása a századfordulón, 1880-1914 (Budapest, 2012)
TANULMÁNYOK - IRODALOM ÉS KÉPZŐMŰVÉSZET TALÁLKOZÁSA - E. Csorba Csilla: Ködösítés - gondolat-fragmentumok a századelő fotográfiájáról
72 Ii. CSORBA CSILLA illusztrációi lehetnének Alvin Longdon Coburn New Yorkot, Rómát, Londont ábrázoló fotói éppúgy, mint Kerny István, Székely Aladár nemes eljárású felvételei. A fotóművészet képviselőit tömörítő szalonok (az első Bécsben nyílt 1891-ben, majd követte London, Hamburg, Párizs, Brüsszel), a Ver Sacrum, a Linked Ring, az Effort, a Camera Club lehetőséget nyújtanak tagjaiknak, híveiknek a megjelenésre a nyilvánosság előtt. Európa-szerte tömegesen jönnek létre szakmai szervezetek, társaságok, s a kiállításokról megjelenő ismertetők vagy szakkritikák, ritkábban elméleti, esztétikai megközelítések, új szaklapok gazdagítják a palettát. Az új művészi-festői, lírai attitűdöt képviselő fényképeken nehéz nemzeti karakterjegyeket felfedezni, de mindenesetre megfoghatatlannak tűnik, vajon Budapest - a földrajzi közelség ellenére - miért nem fejlődött az irányzat Bécshez hasonló mértékadó központjává. Miért nem lett szorosabb a kötődés a bécsi Camera Club amúgy katalizátor szerepet betöltött alkotóival, Kühnnel, Watzekkal, Henneberggel?17 Ennek a lehetősége felcsillan 1910-ben, amikor Budapest rendezi a Nemzetközi Fényképkiállítást, s a magyarok a nemzetközi mezőnnyel mérhetik össze magukat. Sokan szerepelnek, de az igazi siker elmarad, mégis, az önmeghatározás és elhatárolódás ténye képes volt összetartani az irányzatot. A grafikai művek nívójára emelt fotóművészet kezdetektől kiváltotta az írók, irodalmárok érdeklődését: a látás mibenlétének újradefiniálását várták tőle. Verlaine, Mallarmé, Maeterlinck az érzéki impressziók visszaadását, a szimbólumok terréniumának új, felfedezésre váró megjelenítési formáját remélték a fényírásoktól. Paul Verlaine Ars poetica című versében a századvégen kialakuló képi látásmódnak megfelelően az érzékelhető, lelki, magasabb rendű költészetet állítja szembe a literatúrával, az éles színek helyett lágy árnyalatokat kíván, az értelem uralma alól felszabadult zeneiséget, tompí- tottat, elfátyolozottat.18 A TECHNIKA OLDALÁRÓL A képzőművészet és a fényképezés 20. század eleji fejlődésének és megtorpanásainak szálai sok tekintetben összetalálkoztak. A festői fényképezés európai sikertörténete mintegy harminc évre tehető. Az 1880-as évek
